A Vatikánban bölcsőde várja a kisgyerekeket
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Keresztényként az a feladatunk, hogy ne a többségi társadalom által elvárt asszimilálódásban és integrációban lássuk cigány testvéreink jövőjét, hanem abban, hogy a cigányság megtalálja és megőrizze az Istenhez vezető utat – fogalmazott Surman László pünkösdista lelkipásztor a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hétfői ökumenikus cigánymissziós konzultációján.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 2014. március 31-én ökumenikus cigánymissziós konzultációt tartott székházában. Az összejövetelen különböző felekezetek cigánymissziós munkatársai osztották meg tapasztalataikat, valamint világítottak rá a társadalmi megítélés nehézségeire.
A Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek (Mt 5,6) címmel rendezett tanácskozás dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkárának köszöntőjével kezdődött. Az együttlét igei szolgálatát Orosz István görögkatolikus lelkipásztor végezte. Dr. Pecsuk Ottó református lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkára a Hegyi beszéd adott szakaszáról tartott egzegézist.
Szuhánszky Gábor, a metodista egyháztanács tagja, az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség főtitkára emlékeztetett: „cigány testvéreink integrációs törekvéseiből sajnálatosan sok esetben nem az együttműködés, hanem egyes emberek meggazdagodása lett. Ma többféle Magyarországot élünk. Olyat, amelyben jólét van és olyat, ahol egy család nem tudja a betevőre valót megvásárolni magának.”
Igazságra éhezve a társadalomban címmel Surman László pünkösdi lelkipásztor, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigány Misszió Szeretetszolgálatának tagja tartott előadást.
„Cigány testvéreinket megtéríteni nem nehéz feladat, hiszen elmondhatjuk számukra, hogy értékesek, hogy van, aki saját életét adta értük. Ez megszólítja, önbecsülésre hívja őket. Sokkal nehezebb az, amikor a megtért testvérek saját, egzisztenciális problémájukkal fordulnak hozzánk. Ekkor már sokan otthagyják őket, hiszen nem tudnak mit mondani nekik. Keresztényként az a feladatunk, hogy ne a többségi társadalom által elvárt asszimilálódásban és integrációban lássuk cigány testvéreink jövőjét, hanem abban, hogy a cigányság megtalálja és megőrizze az Istenhez vezető utat” – fogalmazott Surman László.
A pünkösdi lelkipásztor szerint a környezet bármennyire is azt mondja, hogy a cigányok bűnözők és gyilkosok, látnunk kell, hogy ez egy torz előítélet. „Krisztusiak vagyunk, de ne kelljen elveszítenünk identitásunkat ahhoz, hogy elfogadjanak minket. Cigányok és magyarok is vagyunk. Ahhoz, hogy ezt széles körben elfogadják szükséges az, hogy megtanuljanak minket szeretni, mert aki szeret minket azt mi is szeretjük; megtanuljanak megbecsülni minket, mert mi is Isten ugyanolyan teremtményei vagyunk és figyeljenek fel értékeinkre, mert a mi közösségünk éppúgy értékes mint bármelyik másik. A társadalmon belül meglévő falakat közösen kell elkezdenünk lebontani ahhoz, hogy az valóban megszűnhessen.”
A tanácskozás délutáni programján került sor a jezsuita cigánypasztorációs műhely bemutatására, melyről Szabóné dr. Kármán Judit és Hoffer József tartottak előadást. A tanácskozást áldással zárták.