A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje jóváhagyta az új krími kormány összetételét, a krími tatárok azonban nem ismerik el az új kormányt, és semmilyen párbeszédet nem kívánnak folytatni annak tagjaival. Az új kormány egyébként Ukrajna keretein belül akar szélesebb körű autonómiát teremteni a területnek.
A minisztertanács új tagjairól szóló előterjesztést a jelenlévő 69 képviselőből 68 támogatta az egyébként 100 tagú szimferopoli törvényhozásban. Miután menesztette a korábbi kormányt, a parlament még csütörtökön Szerhij Akszenovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé.
Refat Csubarov, a kisebbségi krími tatárok parlamentjének (medzslisz) elnöke reagálásában leszögezte, hogy a medzslisz nem ismeri el az új krími kormányt, és semmilyen párbeszédet nem kíván folytatni annak tagjaival. Megfogalmazása szerint „az ismeretlen fegyveresek pisztolyainak célkeresztjében” előző nap a parlamentben összeállt új kormány hogy legitimmé tegye magát, posztok felkínálásával próbál „megvásárolni” egyes személyeket, valamint egészében a krími tatár közösséget.
Csubarov arra utalt, hogy előző nap a krími parlament épületét helyi orosz milicisták szállták meg, s a törvényhozás a megszállt épületben tartotta ülését a sajtó kizárásával. A korábbi, Anatolij Mogiljev vezette kormány menesztése és az új miniszterelnök kinevezése mellett, a parlament népszavazást kezdeményezett a Krím autonómiájának kiterjesztéséről.
Volodimir Konsztantinov, a krími parlament elnöke ugyanakkor pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy a Krím vezetése Ukrajna keretein belül akar szélesebb körű autonómiát teremteni a terület, a Krími Autonóm Köztársaság számára.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Sőt, mint kiderült, ezeket még a saját brüsszeli pártja is erőlteti.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Semmi, de semmi nem akar összejönni.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
