Legtöbbször talán a karácsonyfa lebontására gondolunk, ha vízkereszt ünnepét halljuk. És valóban! Vízkeresztkor egy új ünnepkör veszi kezdetét. Azonban valami teljesen más, egy igencsak összetett, mégis, kevésbé ünnepelt alkalma ez az egyházi évnek.
„De mire is készülünk, mit is ünneplünk ekkor?
Epifánia, az Isten Fiának megjelenése, Isten eljötte, a testté lett Ige isteni dicsőségének felragyogása. Azaz arra való emlékezés, hogy Isten Krisztust kinyilatkoztatta a három királynak, azaz a pogányoknak, vagyis minden népnek. Krisztus mindenkihez eljött, még hozzánk is. Megszűnt a különbség. Isten előtt mindenki egyenlő. Úgy, ahogy Pál apostol is írja: „nincs többé zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad, sem férfi, sem nő; mert mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban.” (Gal 3,28)
Teofánia, azaz a Szentháromság kinyilatkoztatása. Annak ünneplése, amit senki sem, még Keresztelő János sem értett. Jézus megkeresztelkedése, az emberré válás nemcsak testi, de lelki megfogalmazódása. Ennél a misztériumnál találkozunk legtisztábban a Szentháromság képével. Jézus megkeresztelkedésénél jelen van egyszerre az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
Bethfánia, a kánaáni menyegzőre, Jézus első csodájára való emlékezés. Ekkor Jézus a vizet borrá változtatta, mellyel megmutatta dicsőségét, hogy „az Úr hatalma volt ővele.” (Lk 5,17)
E hármas ünnep nem más, mint a kinyilatkoztatás ünnepe.”
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Idén csodálható meg utoljára a látványosság.
„Emberellenes, idegengyűlölő álláspontjuk” miatt.
180 éve már, hogy a magyar a hivatalos nyelv Magyarországon, ám sokáig ezt mégsem novemberben ünnepeltük.
Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a magyarok jelentős százaléka támogatná a bővítést.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
