Az egység a kereszténység ereje! A megoszlás a gyengéje.
„Az első és a legfontosabb Krisztus imájának meghallgatása és vágyának teljesítése. Ehhez nagyon fontos az egyházak közeledése. A mozgalmi ökumenizmus, amely 1910-ben az edinburghi missziós konferenciával kezdődött, mára világszinten kibontakozott. A II. Vatikáni Zsinattól pedig a katolikusok is szívügyüknek tekintik az egység helyreállítását. A megtérés, az életszentségre való törekvés, a keresztények egységéért mondott magánimádság és nyilvános könyörgés az ökumenikus mozgalom szíve és hatékony eszköz az egység kegyelmének az elnyerésére. De a szeretet párbeszéde mellett a teológiai dialógus is megkezdődött, melynek állomásai az Ut unum sint pápai körlevél 1995-ből, és az 1999-ben aláírt evangélikus–katolikus Közös Nyilatkozat, valamint a 2001-ben elfogadott Charta Oecumenica és a sok-sok ökumenikus találkozó...
II. János Pál pápa bűnbánati gesztusai – melyet 1991-ben Magyarországon is megmutatott – begyógyították a szakadások okozta sebeket. Őt követően Benedek pápa is pápasága egyik célkitűzéseként jelölte meg az egyházakkal való kiengesztelődést.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Az utóbbi időben a portál tartalmaiban egyre erőteljesebben és látványosabban jelentek meg a Tisza Párt narratívái.
Egy másik olimpiai bajnokunk versenyezni szeretne vele.
