Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A választások kitűzésével egyidejűleg hatályba lépett a népszavazási törvény is, amely már két éve a parlament előtt tengődött és végül decemberben szavazta meg a Ház. A legfontosabb változás, hogy megszűnik a népi kezdeményezés intézménye, amely eddig is csak a kérdés megvitatására kötelezte a parlamentet.
A népszavazással kapcsolatos legfontosabb változásokat az Alaptörvény tartalmazta, így már 2012 januárja óta nincs véleménynyilvánító népszavazás, csak kötelező, módosult a tiltott népszavazási tárgyak listája és az érvényességi küszöböt is ötven százalékos részvételhez kötötték.
A most hatályba lépett népszavazási törvény legfőbb hozadéka, hogy eltörli a népi kezdeményezést, vagyis a ezentúl nem lehet ötvenezer aláírás összegyűjtésével elérni, hogy egy kérdést a parlament napirendre vegyen.
Népszavazás kiírásához továbbra is kétszázezer aláírást kell összegyűjteni, azonban a korábbiaktól eltérően már a kérdés hitelesítéséhez szükséges minimális számú, 20-30 aláírás. Ez a rendelkezés elvileg a komolytalan és rosszhiszemű kezdeményezések kiszűrését szolgálja, ahhoz hasonlóan, miszerint a kezdeményezés nem lehet az országos népszavazás intézményének céljával nyilvánvalóan ellentétes; és a megbotránkoztató kifejezéseket tartalmazó kérdéseket is automatikusan visszautasítják.
Újdonság az is, hogy a jövőben a referendumokon levélben és a külképviseleteken is lehet szavazni.
Az új törvény tartalmazza az országos és a helyi népszavazások szabályait is.