Előzés a Balkánon: lehagyták a szerbeket, újabb ország csatlakozhat az Európai Unióhoz
A legpozitívabb előrejelzések szerint a balkáni ország akár négy éven belül tag lehet.
A segédanyag azt a kérdést kívánja tisztázni, hogy a más EU-s tagállamban dolgozó munkavállalók melyik ország szociális ellátórendszerét vehetik igénybe. A kérdés a nemrégiben bejelentett brit szigorítások fényében különösen aktuális.
Más EU-tagországban dolgozók szociális jogainak értelmezéséről készített kézikönyvet az Európai Bizottság. A dokumentum intézmények, munkaadók és állampolgárok számára kíván fogódzót adni annak eldöntéséhez, hogy ki melyik országban lehet jogosult szociális támogatásra.
A britek főleg a kelet-európai munkavállalók miatt szigorítanak a szociális ellátásokon, legutóbb már egy ellenzéki politikus is úgy fogalmazott: az EU alapítói „a munkavállalók, nem pedig a munkát keresők szabad mozgását” akarták előmozdítani.
A „segélyturizmus”, vagyis a jóléti kedvezményekkel való visszaélés azonban nem csak a briteknél téma, de Svédországban, Hollandiában, vagy Ausztriában is problémát jelent, Németországban pedig a CSU a britekhez hasonló szigorításokat szorgalmaz.
A Bizottság által kiadott dokumentum azt próbálja egyértelművé tenni, hogy mikor számít valaki életvitelszerű lakosnak egy országban, és mikor beszélhetünk csupán ideiglenes tartózkodásról. Ennek meghatározásakor külön tekintettel kell lenni például a szezonális munkavállalókra, vagy azokra, akiknek több tagállamban vannak családi kapcsolataik.
Andor László foglalkoztatási és szociálpolitikai EU-biztos arra hívta fel a figyelmet: a közösségi jogban jelenleg is léteznek olyan biztosítékok, amelyek az ilyen visszaélések kiszűrésére szolgálnak.
A Bizottság által kiadott kézikönyv nem új jogszabályok tervezetéül szolgál, hanem a már meglévők magyarázata a célja – írja a Bruxinfo.