Kúria: A devizahiteleseknek kell viselniük a kockázatot

2013. december 16. 14:15

Meghozta jogegységi határozatát a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatban a Kúria polgári kollégiuma. A jogegységi határozat kötelező érvényű a bíróságokra nézve. A döntés szerint nem ütköznek törvénybe a devizahiteles szerződések, azokért alapvetően a hitelfelvevő viseli a kockázatot.

2013. december 16. 14:15

A döntés szerint a devizahitel-szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós devizában adósodott el, és ő viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződés nem ütközik jogszabályba. A döntés azt is kimondja, hogy ha egy pont érvénytelen a szerződésben, a szerződés továbbra is érvényes. A terhek későbbi egyoldalú eltolódása nem lehet oka az érvénytelenné nyilvánításnak, illetve a pénzügyi intézményeknek tájékoztatniuk kellett a várható terhekről az ügyfeleiket. Emellett, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor az érvényessé nyilvánításra kell törekednie.

A bírói szerződésmódosítás pedig egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolhatja a szerződést, de nem alkalmas arra, hogy tömegesen változtasson szerződéseken. A jogegységi határozat célja az volt, hogy elősegítse az ügyek azonos szempontú elbírálását. A bírák teljes mértékben átérzik a devizahitelesek helyzetét, de döntésüket csak a jogszabályok szerint hozhatták meg – közölte a Kúria. A Kúria csak jogot értelmezhet, jogot nem alkothat – tették hozzá.

A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vetett fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni. 
 
Megoldandó kérdés az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár – foglalja össze a Hvg.hu.

Összesen 307 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Viator
2016. január 14. 17:58
Mindenki megvásárolható. A bankároknak pedig van elég pénze...
geraz51
2014. április 28. 19:21
Sajnos a bíróság nem jogalkotó,így nem is volt más vélemény várható.Sok-sok apró módosításokkal juthatunk el a végső megoldásig.Állandóan napirenden kell tartani a parlamentben.Harc a bankok ellen a megoldásig.
6qwasyx
2014. március 25. 18:09
Hol van a CÖF?
Autofocus
2013. december 21. 20:49
A zindex már a politikai nyomásgyakorlás miatt sír mint ha az államhatalmi ágként nevesített ún. igazságszolgáltatás valami megfoghatatlan, társadalmon felüli entitás lenne, ami felé nem lehet közvetíteni a polgárok elvárását. Márpedig noormálisan működő társadalmakban a közösség igazságérzetét kellene tükröznie a joggyakorlatnak. Szerintem sziomplán csak gyávák / bénák voltak, visszadobták a labdát a kormánynak, mondván, ha tudtak eddig is nekifutásból törvénykezni, most is meg fogják oldani. Úgy érzem, hogy esetleg egy Ptk. módosítás is beficcenhet ha ez így megy tovább.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!