Kézeljük el kicsiben a PISA-mérést: János bácsinak van egy fia, Jancsika. Jancsikát tanítja a kedves tanító nénije, és Jancsika hűségesen és szeretettel tanul tőle mindenféle ingyom-bingyom ismereteket.
„Iskoláinkból sokszor hiányzik az emberség. A gyermek iránti őszinte odafordulás és szeretet. Az irgalom és elnézés. A pedagógus önkorrekciója, hovatovább tökéletesedési igénye. Az empátia. Ezeknél a hiányoknál el is dől a motiváció kérdése. Nem tudja érdekeltté tenni a gyerekeket, és hamarosan bekövetkezik az a pont, ahol már a piros pont sem jelent majd kellő vonzerőt arra, hogy jól teljesítsen a gyermek. Mivel pedig így van, kizárólag az erőszakos motiválás lenne a megoldás. Ha eredendően demotivált maga a pedagógus, akkor őt is a kényszer, az elvárások alatti nyomás vezeti, és ezt átviszi a tanítványaira is. Azt a stresszt, amit átél az állandó verseny révén, a gyermekek hajtásában vezeti le. Elindul görögve az a rossz verseny, amit eleve a külső elvárások gyilkos kényszere indít el. A folyamat csakis rossz irányba tarthat. Rossz, mert rossz az elgondolás. Az igazi jó verseny pozitív, belső indíttatású küzdőszellemből születik. Ha a tudásalapú versenyről van szó, akkor a szellemi kihívás bennünk lévő ösztökéje indítja el. Érdekel, kíváncsi vagyok valamire, vagy szeretném tudni, mennyit ér az én tehetségem. A nemzetközi tanulmányi mérés ugyanakkor egy piacorientált szemléletet hoz be. Egyetlen ország számára sincs következménye a méréseknek, aki kitalálta, mégis tudja, hogy a helyben tapasztalt rossz eredmények majd egy-egy országon belül elindítják a nagy lavinát. A végén úgyis az általuk diktált módszerek lesznek mérvadóak.
Ránézek saját gyermekeimre és azt kérdezem magamtól, számít-e, hogy egy nemzetközi felmérésben hol állnak? Érdekel egyáltalán? Űzzem őket egy teljesítménykényszerben? Mert úgy gondolom, a kínai gyerekekkel kellene mérnem az ő tehetségüket és tudásukat? A kínai gyerekek vezetnek a PISA-méréseken. És Kínában a legnagyobb az öngyilkossági arány közöttük. Erwin Wagenhofer filmjében hangzik el egy kínai felnőtt szájából a megdöbbentő mondat: „Gyermekeink nyernek a startnál, és vesztenek a célnál.”
A kérdés nem csupán az, milyen a nevelési rendszerünk, hanem az is egyben, hogy mi társadalmunk alapja? A piacorientált versenyszellem, a gazdasági szisztémák diktatúrája, vagy a boldog, személyiségükben érett és kibontakozott egyedek által fenntartott és működtetett világ?”
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Felkavaró interjú a népszerű színész, énekessel.
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
