Vérlázító: letépte a svájci Szűz Mária-szobor ruháját az afgán migráns, koronáját pedig fejére helyezte
Épp karácsony előtt randalírozott a 17 éves migráns, a hívők csak imádkoztak tovább.
Visszaállíttatta a kolozsvári önkormányzat a városban látható Baba Novac-szobor talapzatának magyarellenes feliratát – tájékoztatta a Krónikát a kolozsvári polgármesteri hivatal. A helyi román sajtó még arról számolt be, hogy ismeretlen tettesek helyezték vissza egy hete a szoborra a korábban eltávolított „unguri” szót.
A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást a Baba Novac-szobor feliratának „megcsonkítása” miatt. A magyarokat sértő feliratot, amelyet Gheorghe Funar, egykori, szélsőségesen magyarellenes polgármester 1998 szeptemberében, a városi tanács engedélye nélkül helyeztetett el a szobor talapzatán, október másodikán rongálták meg – írja a Krónika. A feliraton ez állt: „Baba Novac – Vitéz Mihály hadvezére, akit szörnyű kínok között öltek meg a magyarok 1601. február 5-én”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete egyébként két éve nyújtott be kérelmet a polgármesteri hivatalhoz, hogy távolítsák el a törvénytelenül és alkotmányellenesen kihelyezett, diszkriminatív feliratot, azonban azt a választ kapták, hogy az a szobor felállításának eredeti, 1975-ös terve alapján készült. Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei elnöke korábban lapunknak elmondta, utánanéztek az eredeti terveknek a városháza archívumában, a polgármesteri hivatal által emlegetett ötoldalas mellékletből azonban csak négy oldalt találtak meg. „Érdekes módon épp az ötödik oldal hiányzott, amely a szobor eredeti műszaki tervét tartalmazza” – jegyezte meg Szász Péter a Krónika kérdésére.
Baba Novacot az erdélyi országgyűlés ítélte árulásért halálra. A hadvezért máglyán égették meg Kolozsvár főterén, majd holttestét a Szabók bástyája előtt karóba húzták. Egészalakos szobrát 1975-ben állították fel a karóba húzás helyszínén. A szerb származású katona Vitéz Mihálynak, a moldvai és erdélyi trónt is rövid időre birtokló havasalföldi vajdának volt a bizalmi embere. Vitéz Mihályt a román történelemtankönyvek a román fejedelemségek - Havasalföld, Moldva és Erdély - első egyesítőjeként mutatják be.