
Az emberi jogi bizottság módosító javaslata értelmében az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhetné az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény értelmezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.
A hatályos Ab-törvény szerint a testület az Országgyűlés és annak állandó bizottságai, a köztársasági elnök, valamint a kormány indítványára végez alkotmányértelmezést, ez a kör bővülne most az alapvető jogok biztosával.
A parlament emberi jogi bizottsága azzal indokolja a módosító indítványt, hogy az alapjogi biztos „
következetesen, zsinórmértékként”
támaszkodik az Alkotmánybíróság alapvető jogállami garanciákkal és az alapjogok tartalmával kapcsolatos elvi megállapításaira. Szükségesnek tartják ezért, hogy az ombudsman az általa vizsgált konkrét alkotmányjogi problémával kapcsolatban indítványozhassa az Ab alaptörvény-értelmezését.
Az emberi jogi bizottság ahhoz a törvényjavaslathoz nyújtott be módosító indítványt, amelyben a fideszes Gulyás Gergely egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy a jövő nemzedékek, illetve a nemzetiségi jogok szószólója címet viselhesse az ombudsman két helyettese. Ezen is változtatna a parlamenti szakbizottság, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségi jogokkal foglalkozó ombudsmanhelyettes a nemzetiségi jogok védelmezője, nem pedig szószólója címet használhatná. A testület ennek szükségességét az összekeverhetőség elkerülésével magyarázta, hiszen 2014-től – szavazati joggal nem rendelkező – nemzetiségi szószólók dolgoznak majd az Országgyűlésben.