A tudósok 4,568 milliárd évesre teszik a Naprendszer korát. A viszonylag kicsi égitestek, mint az aszteroidák keletkezésének idejét is pontosan meg tudják állapítani, ha megfigyelik, mikor történt kőzeteik – részben a bolygók építőanyagának összeütközéséből származó hő okozta – nagyfokú olvadása. Például a Vesta kisbolygó Földre hulló meteoritjainak elemzése azt az eredményt hozta, hogy az 530 kilométer széles "űrszikla" 4,565 milliárd éves. A tudósok szerint a Naprendszer nagyobb égitestjeinek korát viszont nehezebb megállapítani.
„A Földnek a Vesta-szerű, kis aszteroidákhoz képest tovább tarthatott teljes méretére megnőni, és fejlődésében minden új lépés eltörölheti vagy legalábbis elhomályosíthatja a korábbi események emlékét” – magyarázta Carlson. A technológia fejlődésével a tudósok ugyanakkor egyre pontosabb becsléseket tudnak készíteni, és ezek a becslések a Hold létrejöttét egyre későbbre teszik. Úgy gondolják, drámai születése után a Hold olvadt kőzetek óceánja volt. Jelenleg az ebből az óceánból képződött holdkövek a legpontosabb kormeghatározás szerint 4,36 milliárd évesek.
A Földön a tudósok több helyen találtak olyan jeleket, amelyek 4,45 milliárd évvel ezelőtti nagy kőzetolvadásra utalnak. Gyűlnek tehát a bizonyítékok a kutatók szerint, hogy a Holdat létrehozó és a Földet átalakító katasztrofális erejű ütközés bő 100 millió évvel később történhetett, mint azt eddig feltételezték.