DK: A roma holokauszt ma sem része a magyar köztudatnak

A párt alelnöke úgy fogalmazott: fontos politikai és morális feladatnak tartják a megemlékezést és azt akarják elérni, hogy a roma holokauszt váljon a magyar történelmi emlékezet részévé. Ennek érdekében a DK parlamenti képviselői országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be – közölte. Ebben felszólítják a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közoktatásban megjelenjen a magyarországi cigányság történelme és kultúrája. Emellett arra is kérték az oktatási kormányzatot, hogy tekintse át a nemzeti alaptantervet és abból távolítsa el azokat az írókat, művészeket és történelmi utalásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy fenntartsák a cigánysággal szembeni előítéleteket.

Végül kijelentette: miközben a kabinet „súlyos tíz-, húsz- és százmilliókat invesztál bele a sokadrendű magyar futballba”, addig nincs érdemi előrehaladás a magyarországi cigányság életkörülményeinek javításában. Niedermüller Péter szerint az évfordulónak különös hangsúlyt ad, hogy 2008-2009-es romagyilkosságok során augusztus 3-ra virradó éjjel öltek meg Kislétán egy nőt és sebesítették meg lányát. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a roma holokauszt még ma sem része a magyar köztudatnak, a kollektív emlékezetnek. A romagyilkosságok elkövető emberek ebben a társadalomban nőttek fel, az ő példájuk azt mutatja, hogy a gyűlölet, az idegenellenesség milyen gyorsan fordulhat át oda, hogy ártatlan emberek életét oltsák ki – mondta.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.