Két éven át ezen gondolkoztak
Pálffy Ilona a „Gyakran ismételt kérdések” rovatot megnyitva elmondta, hogy két éven keresztül gondolkoztak az elmélet gyakorlati megvalósításán, vagyis azon, hogy a határon túli kettős állampolgárok milyen listára, és hogyan szavazhatnak. Először megvizsgálták, hogy külföldön milyen alapon ítélnek szavazati jogot a kettős állampolgároknak. A kutatás során kiderült, hogy egyedül Málta, Ciprus és Írország nem ad nekik szavazati jogot, máshol az dönt, hogy a kettős állampolgár melyik országban született, vagy az, hogy hol adózott utoljára. Végül arra jutottak, hogy a külföldi módszerek a magyar viszonylatban túl nagy aránytalanságokat eredményeznének, ezért az ún. félszavazat mellett döntöttek, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarok 2014-től egyelőre csak az országos listán szereplő jelöltekre voksolhatnak.
Pálffy Ilona azt is elmondta, hogy aggodalomra semmi ok: senki sem élhet vissza a határon túlról regisztráltak adataival, mert a Nemzeti Választási Iroda dolgozóin kívül senki sem rendelkezhet velük, ezen kívül a parlamenti pártok megfigyelői ellenőrizhetik az Iroda tevékenységét, de jegyzeteket, másolatokat nem készíthetnek az adatokról, és szigorúan megtiltják nekik azt is, hogy bármit kiszivárogtassanak.
Online nyomon lehet követni, honnan és hányan regisztráltak
Mindezen túl a Választási Iroda honlapjára minden nap fölkerül, hogy melyik országból hányan regisztráltak. A levélben szavazással kapcsolatos aggályokra reflektálva, hangsúlyozta, hogy világszerte bevett gyakorlat a külhoni kettős állampolgárok levélben történő szavazása. A választási eljárási törvény tartalmazza ennek szabályait, ráadásul a levélben szavazásnak praktikus és szociális alapon nyugvó okai is vannak: „a határon túlon élnek emberek, akik olyan szegények, hogy gondot jelentene számukra elmenni a konzulátusig”- érvelt az elnök asszony.