Több jogot kaptak a vallási szervezetek az államtitkárság szerint

Rámutattak: a jogszabály-módosítás alapján a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlásának nem feltétele az egyházi státus elnyerése. A közleményben az egyházi államtitkárság emlékeztetett arra, hogy a széles körű egyeztetési folyamat eredményeként megszületett jogszabályt az alaptörvény negyedik módosítása, illetve az Alkotmánybíróság egyházi elismerést érintő határozata tette szükségessé. A módosított egyházi törvény a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlását nem az „egyházi státushoz” köti, hanem a jogszabályban újonnan megjelenő, szervezeti gyűjtőfogalomként bevezetett „vallási közösség”  kategóriához, amely a vallási tevékenységet végző szervezetre is kiterjed – mutattak rá.

Kiemelték, a vallási közösség elnevezés mint gyűjtőkategória egyaránt magában foglalja a bevett egyházakat és a vallási tevékenységet végző szervezeteket. A törvény utóbbiak számára is lehetőséget teremt arra, hogy szabadon használják az egyház megnevezést, a vallásszabadság gyakorlásával összefüggő jogaik és védettségük pedig a bevett egyházakéhoz hasonlóak – jegyezték meg. Az államtitkárság közölte: a magyarországi egyházak véleményét is kikérő, álláspontjukat figyelembe vevő egyeztetés után elkészített és elfogadott törvénymódosítás részletesen meghatározza a bevett egyházzá nyilvánítás folyamatát, valamint az eljárás minden szintjén biztosítja a határozatok elleni jogorvoslat lehetőségét. A parlament szerdán szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

Balog Zoltán miniszter most elfogadott előterjesztése újrahatározta a vallási tevékenység alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozta az elismerési eljárást, és rendezte azon vallási közösségek jogi státusát, amelyek az Ab-döntés után mégsem veszítették el egyházi jogállásukat. Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.

A vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell előterjeszteni, akinek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezt követően a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait a múlt pénteken elfogadott, a KDNP által kezdeményezett házszabály-módosítás tartalmazza: ez alapján a vallásügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház meghozza döntését.

Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot – az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége. Egy zárószavazás előtti módosítással rögzítették a törvényben: a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja. A törvénymódosítás paragrafusainak túlnyomó többsége augusztus 1-jén lép hatályba.