Több jogot tudhatnak magukénak a vallási tevékenységet végző szervezetek azáltal, hogy módosította az Országgyűlés az egyházügyi törvényt - állapította meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Rámutattak: a jogszabály-módosítás alapján a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlásának nem feltétele az egyházi státus elnyerése. A közleményben az egyházi államtitkárság emlékeztetett arra, hogy a széles körű egyeztetési folyamat eredményeként megszületett jogszabályt az alaptörvény negyedik módosítása, illetve az Alkotmánybíróság egyházi elismerést érintő határozata tette szükségessé. A módosított egyházi törvény a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlását nem az „egyházi státushoz” köti, hanem a jogszabályban újonnan megjelenő, szervezeti gyűjtőfogalomként bevezetett „vallási közösség” kategóriához, amely a vallási tevékenységet végző szervezetre is kiterjed – mutattak rá.
Kiemelték, a vallási közösség elnevezés mint gyűjtőkategória egyaránt magában foglalja a bevett egyházakat és a vallási tevékenységet végző szervezeteket. A törvény utóbbiak számára is lehetőséget teremt arra, hogy szabadon használják az egyház megnevezést, a vallásszabadság gyakorlásával összefüggő jogaik és védettségük pedig a bevett egyházakéhoz hasonlóak – jegyezték meg. Az államtitkárság közölte: a magyarországi egyházak véleményét is kikérő, álláspontjukat figyelembe vevő egyeztetés után elkészített és elfogadott törvénymódosítás részletesen meghatározza a bevett egyházzá nyilvánítás folyamatát, valamint az eljárás minden szintjén biztosítja a határozatok elleni jogorvoslat lehetőségét. A parlament szerdán szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.
Balog Zoltán miniszter most elfogadott előterjesztése újrahatározta a vallási tevékenység alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozta az elismerési eljárást, és rendezte azon vallási közösségek jogi státusát, amelyek az Ab-döntés után mégsem veszítették el egyházi jogállásukat. Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.
A vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell előterjeszteni, akinek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezt követően a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait a múlt pénteken elfogadott, a KDNP által kezdeményezett házszabály-módosítás tartalmazza: ez alapján a vallásügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház meghozza döntését.
Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot – az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége. Egy zárószavazás előtti módosítással rögzítették a törvényben: a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja. A törvénymódosítás paragrafusainak túlnyomó többsége augusztus 1-jén lép hatályba.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Már meg sem szólalhat, mert kiakadnak rá.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
