El kell jutniuk a hiteles tanúságtételeknek az emberekhez, az egyházak pedig az elmúlt tíz-húsz évben tanúságot tettek arról, hogy közösségeikhez tartozni jó - hangsúlyozta Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, vallástörténész kerekasztal-beszélgetésen szerdán Budapesten.
A Miroslav Volf teológus Képünkre és hasonlatosságunkra - Az egyház, mint a Szentháromság képmása című, a Harmat Kiadó által megjelentetett könyvének bemutatójához kapcsolódó rendezvényen kiemelte: noha a legutóbbi népszámlálás alapján csökkent a nagy keresztény egyházak létszáma Magyarországon, ez a tendencia bármikor megfordulhat, ugyanis az egyházak nem statikus intézmények, társadalomhoz való hozzáállásuk megváltozhat az idők folyamán. Mint mondta, a modern világban az embereket többek között a karrierépítés és a szórakozás foglalja le, ezáltal pedig elterelődik a figyelmük a lelki életről. Ilyen körülmények között nem vonható kétségbe a legutóbbi összeírás egyházakra vonatkozó adatai, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy „az emberek szívében alapvetően megvan a hely Isten számára”.
Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának professor emeritusa arról beszélt, hogy a népszámláláson többen vallották meg egyházhoz tartozásukat, mint amennyien rendszeresen járnak templomba. Értékelése szerint a legutóbbi cenzus kérdése, miszerint „Milyen felekezethez tartozónak érzi magát?”, nem volt pontosan definiálható. A mai kor egyik központi kérdéseként jelölte meg, hogy az egyháztagok hogyan viszonyulnak a nem hívőkhöz. A 21. század emberének is szüksége van közösségre, de ha az egyház nem befogadó közösség, akkor óhatatlanul kirekesztővé válik - állapította meg.
Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök emlékeztetett arra, hogy 2001-ben a vártnál sokkal jobb adatokat hozott ki a statisztika az egyházak létszámát illetően, ugyanis 304 ezren vallották magukat evangélikusnak, miközben maga az egyház alig több mint 203 ezer lelket tartott számon. Ehhez képest idén 241 ezren vallották meg evangélikus hitüket - jegyezte meg. Utalt arra, hogy van olyan dunántúli település, ahol szinte az egész falu evangélikus, de mindössze hárman nyilatkoztak erről a népszámlálás kérdőívén. Vannak olyan feltételezések, miszerint a kérdezőbiztosok lebeszélték a válaszadásról a híveket, vagy nem is ajánlották fel ennek lehetőségét.
Mint mondta, az elmúlt tíz évben a lelkipásztorok „nem mentek a nyáj után”, és ez véleménye szerint „végzetes mulasztás” volt. Úgy fogalmazott: hiányolja a lelkészek részéről a rájuk bízottak keresését. Megjegyezte: Jézus „nem statisztikát kér” a lelkészektől az ítélet napján, hanem azt kérdezi majd meg, hogy az evangélium üzenetét átadták-e az embereknek. A beszélgetést Fabiny Tibor teológia professzor, a KRE Anglisztika Intézetének és Hermeneutikai Kutatóközpontjának vezetője moderálta. A könyvről elmondta, hogy ez az egyháztanról adott értekezés „nem könnyű teológiai olvasmány”, de a fordításnak köszönhetően élvezetes élményt nyújthat.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Miről szól a Tisza Párt elnökének szakdolgozata, idéz-e irreleváns módon benne költőket? Megszereztük a dokumentumot, amit Magyar Péter írt az egyetemen!
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
Az utóbbi időben a portál tartalmaiban egyre erőteljesebben és látványosabban jelentek meg a Tisza Párt narratívái.
Egy másik olimpiai bajnokunk versenyezni szeretne vele.
