Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Fel kell kutatni a hitüket keresőket, akiknek igazi lelki otthonra kell találniuk a gyülekezetekben - írták a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei pünkösdi körlevelükben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.
Gáncs Péter elnök-püspök, Fabiny Tamás és Szemerei János püspök az általuk jegyzett dokumentumban kiemelik: a 2011-es népszámlálás adatai alapján egyre többen közömbösek az egyház tanítása és szolgálata iránt. Ezért az örömhír érthető továbbadásához véleményük szerint a hit- és erkölcstan oktatása és a korszerű kommunikációs eszközök megfelelő használata lehet segítség, de ezek nem pótolhatják a személyes odafordulást. A www.evangelikus.hu oldalon is olvasható körlevélben azt írják: a népszámlálás során több tízezren vallották magukat evangélikusnak úgy, hogy az egyház nem ismeri őket, mert „még nem találtunk utat egymáshoz”.
Hozzáteszik: küldetésük célja, hogy minden evangélikus érzésű ember „láthatóan evangélikus” legyen. Pünkösd a húsvét és a karácsony mellett a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, elnevezése a pentékoszté (ötvenedik) görög szóból ered, a keresztények ugyanis kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten, az azt követő ötvenedik napon tartották meg. A keresztények pünkösdkor, amelyet az idén e hét vasárnapján ünnepelnek, a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek.