Erdő Péter: Egyre határozottabban látni pünkösdi vonásokat az egyházban

„A kommunikáció minden csatornáján kell tudnunk szólni. És nyíltan ki kell mondanunk Jézus Krisztus nevét. Szenvedélyesen kell ragaszkodnunk történelmi személyéhez, élete példájához és tanításához, amelyet az egyház őrzött meg számunkra a Szentlélek segítségével” – jelentette ki a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.

Erdő Péter arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak a minket körülvevő világért, hogy a szomorúság adja át helyét az örömnek. „Legyünk hálásak Istennek mindenért. Dicsőítsük őt, ne csupán kérés legyen az imádságunk. Tudjunk köszönetet mondani, tudjunk hálát adni neki!” – tette hozzá a bíboros. Beszédében Erdő Péter hangsúlyozta, a katolikus egyházban, a lelkiségi mozgalmakban, a szerzetesrendek életében és a plébániai közösségekben egyre világosabban mutatkoznak a pünkösdi vonások. A bérmálkozókat arra kérte, hogy kövessék és mérlegeljék a Szentlélek sugallatait az egyház vezetésével és kövessék a jó indításokat.

A bazilikában esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesültek a bérmálás szentségében. A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét. Az ószövetségi korban, Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a hetek ünnepét, amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek.

Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv számos más nyelv mellett ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét. Pünkösdhétfőn hagyományosan a Budapest második kerületében található máriaremetei kegytemplom kertjében rendezik meg a főegyházmegye ifjúsági és családi napját, a karizmák ünnepét, amelynek mottója: a hit kapuja mindig nyitva áll előttünk. Erdő Péter a hit évéhez kapcsolódóan tart előadást, majd szentmisét mutat be a jelenlévő papokkal.