„A kommunikáció minden csatornáján kell tudnunk szólni. És nyíltan ki kell mondanunk Jézus Krisztus nevét. Szenvedélyesen kell ragaszkodnunk történelmi személyéhez, élete példájához és tanításához, amelyet az egyház őrzött meg számunkra a Szentlélek segítségével” – jelentette ki a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.
Erdő Péter arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak a minket körülvevő világért, hogy a szomorúság adja át helyét az örömnek. „Legyünk hálásak Istennek mindenért. Dicsőítsük őt, ne csupán kérés legyen az imádságunk. Tudjunk köszönetet mondani, tudjunk hálát adni neki!” – tette hozzá a bíboros. Beszédében Erdő Péter hangsúlyozta, a katolikus egyházban, a lelkiségi mozgalmakban, a szerzetesrendek életében és a plébániai közösségekben egyre világosabban mutatkoznak a pünkösdi vonások. A bérmálkozókat arra kérte, hogy kövessék és mérlegeljék a Szentlélek sugallatait az egyház vezetésével és kövessék a jó indításokat.
A bazilikában esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesültek a bérmálás szentségében. A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét. Az ószövetségi korban, Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a hetek ünnepét, amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek.
Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv számos más nyelv mellett ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét. Pünkösdhétfőn hagyományosan a Budapest második kerületében található máriaremetei kegytemplom kertjében rendezik meg a főegyházmegye ifjúsági és családi napját, a karizmák ünnepét, amelynek mottója: a hit kapuja mindig nyitva áll előttünk. Erdő Péter a hit évéhez kapcsolódóan tart előadást, majd szentmisét mutat be a jelenlévő papokkal.