Virágvasárnapi szertartások, programok országszerte

A budavári Mátyás-templomban most vasárnap húsvéti passiójátékot tartanak, illetve hívekből és ministránsokból álló csoport előadja Nyirő József: A megfeszített című filmdrámájának rövidített változatát. Virágvasárnap alkalmából Ternyák Csaba egri érsek ifjúsági szentmisét mutat be az egri bazilikában. A Pécsi Egyházmegye szervezésében idén is megrendezik a nagyszabású szabadtéri passiójátékot a Tettyén. A szereplők és a velük zarándoklók másfél óra alatt öt helyszínt járnak be. Székesfehérvárott keresztutat járnak be a hívő családok. A helyi sóstói tanösvényen a stációkat gyerekszereplők elevenítik meg, a stációknál zenés imádságokat énekel a vízivárosi templom gitáros kórusa, valamint elmélkedéseket tartanak. A keresztúton részt vesz Spányi Antal megyés püspök is.

Virágvasárnap kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Az ünnep arra emlékeztet, hogy kereszthalála előtt Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Rómában a virágvasárnapi szertartások, köztük a hívek által hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap.