Törvényt akar a Fidesz a rezsicsökkentésről

2013. március 13. 14:45

Törvénybe foglalná a Fidesz, hogy július 1-jével tíz százalékkal kell csökkennie a lakossági víz-, csatorna- és a szemétszállítási díjaknak. A jogszabály a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget is rögzítené.

2013. március 13. 14:45

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa szerdán terjesztett törvényjavaslatot a parlament elé a rezsicsökkentés végrehajtásáról. Az indítvány törvényi szinten rögzítené a költségek mérséklését. A már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentés mellett kimondaná: július 1-je után a víziközmű-szolgáltatás díja nem haladhatná meg a január 31-én alkalmazott árak alapján számított összeg 90 százalékát. A szemétszállítás esetében ugyanezt rögzítenék azzal a módosítással, hogy az árak idén július 1-je és 2014. január 1-je között nem haladhatják meg a január 31-én érvényes díjak 90 százalékát. A szolgáltatók kötelesek tájékoztatni mind a fogyasztókat, mind a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot a díjak csökkenésének megvalósulásáról.

A fideszes javaslat szerint a szolgáltatási szerződés megszegésének minősül, ha a szolgáltatók nem teljesítik rezsicsökkentési kötelezettségüket. Ha a fogyasztóvédelmi hatóság is megállapítja a szerződésszegést, a cégeknek tízezer forint kötbért kell fizetniük az érintett lakossági fogyasztóknak a hibás számlák után. A javaslat egyúttal a vízszámlák egységesítését is célul tűzi. Ugyancsak a vízszolgáltatást érinti az a kezdeményezés, amely alapján az energiahivatal a kizárólagosan állami tulajdonban álló gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatókénti működését engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására, határozatlan időtartamra engedélyezné.

Ezt azzal magyarázza az előterjesztő, hogy a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására a meglévő víziközmű-szolgáltatók általában nem szívesen vállalkoznak. Ezért ebben az esetben indokolt, hogy az állam aktívabb szerepet vállaljon a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. Ennek jogszabályi lehetőségét teremti meg az indítvány azzal, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében az általánostól külön szabályokat alkot a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására – írta. Németh Szilárd továbbá felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba. A fideszes képviselő indoklásában azt írja: a javaslat célja, hogy a kormány által meghatározott rezsicsökkentés a lakossági fogyasztók számláiban ténylegesen jelentkezzen, valamint hogy erről a szolgáltatók tájékoztatást adjanak. A már január 1-jével elrendelt rezsicsökkentés törvénybe foglalását annak maradéktalan biztosításával magyarázta a politikus.
 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kitiltott
2013. március 13. 23:27
Kik is tiltakoznak most ? Nem magyar találmány a visszaönkormányzatosítás A Védegylet szakértői, Boda Zsolt és Scheiring Gábor a vízprivatizáció politikai gazdaságtanáról írott tanulmányából (In: Gazdálkodj okosan, Új Mandátum, 2008) az is kiderül, hogy nem az ördögtől való Fidesz-találmány a részben vagy egészében privatizált víziközmű-vállalatok „visszaönkormányzatosítása”, erre több korábbi, sikeres nemzetközi példát lehet felsorolni. A Veolia és a Suez szülőhazájában, Franciaországban például szabályos „vízfüggetlenségi harcba” kezdtek az önkormányzatok: Grenoble 2000-ben túlszámlázásért és korrupciós ügyek miatt szerződést bontott a Suezzel, Lyon 2007-ben jelentős árcsökkentést csikart ki a Veoliától. Párizsban 1984 óta szolgáltatott a Veolia és a Suez, azonban nem hosszabbították meg az idén lejárt koncessziós szerződésüket, és 25 év elteltével a város ismét önkormányzati kezelésbe veszi a vízügyet. "A víz nem árucikk, ezért számomra magától értetődőnek tűnik, hogy kezelését elvegyük a magánszférától és azzal a közösség gazdálkodjon" – indokolta a döntést a francia főváros alpolgármestere.
kitiltott
2013. március 13. 23:21
Csak hogy tisztán láss 2009-es INDEX! cikk nem MN vagy MH http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/10/vizhaboru_magyarorszagon_ii./ A vízprivatizáció és az IMF A vízprivatizáció kérdése erősen átpolitizálódott, nem utolsósorban azért, mert a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igen aktív szerepet játszottak a szegény országok vízügyi politikájának meghatározásában, és egyértelműen a magánosítást ösztönözték, gyakran feltételül szabva azt a strukturális hitelekért. A rendszerváltás után a volt szocialista országokban is a vízügy privatizációját szorgalmazták a nemzetközi pénzintézetek, Magyarországon ma már a vízszolgáltatás negyven százaléka részben vagy egészében privatizált vállalatokon keresztül történik.
kitiltott
2013. március 13. 23:14
Ilyen volt a privatizáció A szakemberek hosszas vizsgálata alapján és javaslatára a városvezetés feljelentést tett a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek privatizációjával kapcsolatban - írja keddi közleményében a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. A közlemény szerint a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a két cég 1997-es privatizációja miatt, a hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya folytatja. A nyomozás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik. A Fővárosi Vízművek részvényei 25 százalékát 1997 áprilisában adta el a főváros. Fél évvel később a csatornázási művek 25 százalékát is eladták. Mindkét szerződést Demszky Gábor volt főpolgármester és egykori helyettese, Atkári János írta alá. Az akkori ellenzék élesen bírálta a közművégek magánkézbe adását, mert a privatizációs szerződések nem tartalmaztak garanciát a fejlesztésekre és a szolgáltatás színvonalának emelésére, nem szabtak gátat az árak emelkedésének. A francia és német tulajdonosok viszont minden évben több milliárd forintos nyereséget vihettek ki az országból - zárul a közlemény.
kitiltott
2013. március 13. 22:28
azoknak akik nem értik az államnak az adókon kívül is bevételre van szüksége és ezt olyan cégek szolgáltatások hasznából termelheti ki a legkönyebben amit így is úgy is kikell fizetnie a népnek. Miért van az hogy majdnem minden államban az állam tulajdonosként jelen van a szolgáltatókban? azért hogy ne csak az adókból büntetésekből legyen bevétele. a másik ok pedig az hogy most az emberek fizetésésnek a 40%-át befzetik a bankoknak 30%-át meg a rezsire marad 20% amiből áfa bevétel lehet. a gazdaság többek között azért nem tud mozdulni mert a dolgozó emberek nagyobb részének hiteleket kell törleszteni és ebből a bevételbőlegy csepp sem fog bevételt képezni az államnak ráadásul a megtermelt tőkét nem itt fektetik be a kötelezőkarbantartáson kívüli pénzt kiviszik az országból ezért kell kivásárolni ezeket a cégeket és azért kell reszit csökkentenei mert a fizetésekhez képest majdnem 50 százalék a rezsi költség Valószínű az itt ajvékoló balosok nagyrésze nem élt abban az időben amikor ezeket a cégeket még nem privatizálták..azért nem is tudnak mihez viszonyítani én tudok meg vagyunk még így jó páran..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!