Rétvári Bence az elhangzott statisztikai adatokra reflektálva azt mondta: az emberek egyharmada a maga módján vallásosnak tartja magát, csak az egyházi kötelékben nem találták meg a helyüket, de ők nem ateisták. Az ateisták aránya egyszámjegyű Magyarországon – jelentette ki. Javasolta, mindenki lépjen túl a 17. századi egyházképén, nem azt kell feltételezni, hogy „egymás torkának ugró” felekezetek vannak Magyarországon. Kérdésre azt mondta: egyházi kérésre arra törekednek, hogy aki iskolán kívül részt vesz hittanoktatáson, az kiváltsa majd az intézményi részvételt.
Donáth László szerint hamis azt a látszatot kelteni, hogy a gyakorló lelkészek szerették volna ezt „a terhet a nyakukba venni”, amely a kötelező hittan- és erkölcstanoktatással jár. „Az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje” – mondta, hozzátéve: ezt - a katolikus egyházon kívül – nem tudják majd megoldani. A lelkész az északi modellt emlegette példaként, amely szerinte rendkívüli módon tiszteletben tartja minden ember jogát arra, hogy saját hitéről saját maga döntsön.
Horn Gábor szerint az iskola nem az állam, minden pedagógus kötelessége, hogy megadja a lehetőséget arra: a gyermek eligazodhasson később az életben. Szerinte ez az intézkedés nem segít abban, hogy minél több fiatal találjon utat a valláshoz, vagy Istenhez. Rétvári Bence azt mondta: senki nem akar senkit befolyásolni abban, hogy milyen világnézetű legyen, senkinek nem lesz kötelező katolikus hittanra járnia. Aki szeretné, annak a saját egyháza megszervezi a hittant az állam által biztosított keretek között. Hangsúlyozta, az a személyiség része, hogy valaki gyakorolja-e a vallását vagy sem.