Donáth László szerint hamis azt a látszatot kelteni, hogy a gyakorló lelkészek szerették volna ezt „a terhet a nyakukba venni”, amely a kötelező hittan- és erkölcstanoktatással jár. „Az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje” – mondta, hozzátéve: ezt - a katolikus egyházon kívül – nem tudják majd megoldani. A lelkész az északi modellt emlegette példaként, amely szerinte rendkívüli módon tiszteletben tartja minden ember jogát arra, hogy saját hitéről saját maga döntsön.
Horn Gábor szerint az iskola nem az állam, minden pedagógus kötelessége, hogy megadja a lehetőséget arra: a gyermek eligazodhasson később az életben. Szerinte ez az intézkedés nem segít abban, hogy minél több fiatal találjon utat a valláshoz, vagy Istenhez. Rétvári Bence azt mondta: senki nem akar senkit befolyásolni abban, hogy milyen világnézetű legyen, senkinek nem lesz kötelező katolikus hittanra járnia. Aki szeretné, annak a saját egyháza megszervezi a hittant az állam által biztosított keretek között. Hangsúlyozta, az a személyiség része, hogy valaki gyakorolja-e a vallását vagy sem.
Az államtitkár szerint nem ütközik alaptörvénybe az intézkedés, választható, hogy hittan- vagy erkölcstanórára járatják a szülők a gyermeküket. Donáth László szerint az iskola nem a hitre nevelés területe, amikor az állam magához veszi a gyermek, a szülő, a család hitbéli formálásának kötelezettségét, kimondva kimondatlanul „bálványimádására” próbálja rávenni őket. Horn Gábor úgy fogalmazott: „az államszocialista rendszerek szoktak ilyen eszközökhöz nyúlni”. Az oktatáspolitikus problémának tartotta, hogy a választást kötelezővé tették. Egy harmadikos diák miről fog az erkölcstantanárral beszélgetni? A túlvilágról? – tette fel a kérdést.