Március 12-én, kedden kezdődik az új katolikus egyházfőt megválasztó konklávé – jelentette be pénteken Federico Lombardi, a Vatikán szóvivője.
A Vatikánban tanácskozó bíborosok az ötödik ülésnapon döntöttek a konklávé időpontjáról. A 115, nyolcvan évnél fiatalabb pápaválasztó bíboros március 12-én kezdi meg az új egyházfő megválasztását. Kedden délelőtt a pápaválasztók a római Szent Péter-bazilikában celebrálnak szentmisét a pápa megválasztásáért (pro eligendo Pontifice), délután pedig bevonulnak a konklávé hagyományos helyszíneként ismert Sixtus-kápolnába, ahol több körben szavazva megválasztják a 266. egyházfőt.
Azt, hogy a bíborosok készen állnak a konklávé dátumának bejelentésére Federico Lombardi szóvivő már megelőlegezte korábbi sajtótájékoztatóján. Lombardi arra emlékeztetett, hogy a konklávé az apostoli szék megüresedése utáni 15-20. napon szokta kezdetét venni. XVI. Benedek azonban a február 28-i lemondása előtt három nappal saját kezdeményezésére (motu proprio) apostoli rendelkezést adott ki, amellyel lehetőséget adott a bíborosoknak a határidő lerövidítésére.
A bíborosok a konklávé korábbi megrendezéséről döntöttek. A döntésről szavazást tartottak, ez azonban titkos volt, így nem tudni, hány bíboros szorgalmazta a konklávé előbbre hozását és hányan ellenezték ezt.
Olasz sajtókommentárok szerint a konklávé korábbi kezdetét az olasz és a kúrián dolgozó bíborosok szorgalmazták a külföldi, Vatikánon kívüli bíborosokkal szemben. Utóbbiak az eredeti 15-20 napos határidő tiszteletben tartását javasolták, indítványozva az összes függőben levő egyházi kérdésnek, többek között a Vatileaks-dossziénak a konklávé előtti megtárgyalását.
A bíborosok vasárnap Róma különböző templomaiban celebrálnak szentmisét a konklávéért: Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a Santa Balbina-templomban az Aventinus-dombon. A pápaválasztók a konklávé előtt egy nappal vonulnak be vatikáni szálláshelyükre a Szent Márta-házba. A megválasztása utáni első napokban itt fog lakni az új pápa is – mondta el Lombardi. A konklávé napjaiban a bíborosok kizárólag a Szent Márta-ház és az innen 700 méterre levő Sixtus-kápolna területén tartózkodhatnak. Szigorú titoktartás kötelezi őket.
A 115 pápaválasztó átlagéletkora 72 év, több mint fele európai. Az egyházfő megválasztásához kétharmados többség, azaz legalább 77 szavazat kell. Az egyház történetében ez lesz a 75. konklávé, és az 51., amelyet a Vatikánban rendeznek.
XVI. Benedek 2005-ös megválasztásakor a bíborosok április 18-én vonultak be a Sixtus-kápolnába. Ugyanazon a napon este 20 órakor szállt fel először a fekete füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Fekete volt a füst másnap délelőtt is, a pápa megválasztását jelző fehér füst 19-én 17 óra 56 perckor szállt fel. Ez volt az egyik leggyorsabb pápaválasztás.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Azt javaslom a katolikus, keresztény közösségeknek, hogy miközben az ordító oroszlán körbejár közöttünk, álljanak meg, üljenek le, a Szentlélek erejével zárják ki a gonoszt, és csendesedjenek el. Kiss Antal írása.
Az örmény vallási elöljáró a budapesti vendégszeretet és a magyar kormány támogatását méltatta.
Kemény menet, de nagyon megéri, húsvétra pedig olyan férfi válhat a résztvevőből, akinek fókuszában Isten és a családja áll. Ma kezdődik az Exodus90 lelkigyakorlat.Tiboldi Ákost, a kezdeményezés magyarországi koordinátorát kérdeztük.
Az év első napján a katolikus egyház Máriát mint Isten Anyját ünnepli. Máriát, akit már az apostoli korban nagy tisztelettel vettek körül, s már a korai időktől kezdődően a Theotokosz címmel illettek.
Beszéde végén a nagy világnyelveken áldott karácsonyt kívánt, majd latinul Urbi et Orbi áldását adta Rómára és a világra.
Ebben az ügyben is három külföldi titkosszolgálattal tartják a kapcsolatot, vagy most azért kevesebbel?
Az Európai Unió energiapolitikája egykor a stabilitásról szólt. Ma azonban egyre több döntés mutat ennek az ellenkező irányába. Atomerőművek zárnak be, hagyományos beszerzési útvonalak szűnnek meg, miközben az alternatívák még nem állnak készen. A kérdés már nem az, hogy van-e probléma, hanem az, hogy mikor válik rendszerszintűvé.
