Lengyel sajtó: Az új pápa nyitni fog a világ, a szegények, a kirekesztettek felé

Ferenc pápa még Buenos Aires-i bíborosként interjúiban arról beszélt, hogy a katolikus egyház túlságosan zárt és központosított – mondta a lapnak nyilatkozva Waclaw Oszajca lengyel jezsuita szerzetes. Ezért nagy a várakozás iránta. Az egyháznak most jobban meg kell nyílnia az emberek, saját hívei felé, nagyobb figyelmet kell fordítania a szegényekre és a kirekesztettekre, csökkentenie kell a bürokráciát és a formalizmust – tette hozzá.

Jaroslaw Makowski filozófus, publicista, az Állampolgári Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az új pápát egyszerű, szerény embernek ismerik, aki nem élt a neki járó privilégiumokkal. Talán éppen ő lesz az, aki az egyházat a szegények felé tolja, ami az evangélium lényege. Talán véget ér az az egyház, amelyet ma ismerünk, a feudális vonásokat őrző intézmény, és egy új egyház veszi kezdetét, amely szegény, alázatos, a szegények és kirekesztettek pártján áll – mondta. Az egyház súlypontja Európából Latin-Amerikába helyeződik át, arra a kontinensre, ahol a gyakorló katolikus hívek száma a legnagyobb.

A Rzeczpospolita szerint az új pápa az evangelizációra, s nem az egyház reformjára fogja helyezni a hangsúlyt. Stefan Moszoro-Dabrowski lengyel pap, aki Argentínában született és nevelkedett, a lapnak nyilatkozva elmondta: argentin püspökként a pápa a lelkipásztori szolgálatot, a szentségek tiszteletét és a családot tartotta a legfontosabbnak. Pápaként valószínűleg nyitni fog a világ felé, de egyben hangsúlyozni fogja a család, az élet védelmének fontosságát a születéstől a természetes halálig. Prímásként Bergoglio bíboros évek óta erőteljesen szembehelyezkedett a kormánnyal, amely engedélyezni akarja a bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Azzal, hogy a Ferenc nevet választotta, és a Szent Ferencek egyike a jezsuita Xavéri Szent Ferenc – India apostola – volt, talán tanúi leszünk annak, hogy az új pápa számára fontos lesz Ázsia evangelizációja. Azzal, hogy egy jezsuitát választottak pápának, a bíborosok arról tettek tanúságot, hogy az egyház előtt álló legnagyobb kihívás szerintük nem a Római Kúria reformja, hanem a nyitás a hívők felé, az evangelizáció és a komoly lelkipásztorkodás szükségessége – tette hozzá.