Forrai: Nagy meglepetés Jorge Mario Bergoglio megválasztása

Mint mondta, a „nagy hatású kardinális”, a 266. pápává megválasztott Ferenc „nem szerepelt az esélyesek között”, szemben a „sokat tudó elemzők” véleményével. Hozzátette: több mint ezer éve ő az első Európán kívüli katolikus egyházfő és az első jezsuita. Külön érdekesség, hogy ő az egyetlen jezsuita a jelenlegi konklávéban, de a választó bíborosok fele jezsuita egyetemeken tanult.

Megjegyezte: az 1936-ban Buenos Airesben egyszerű, olasz származású vasúti munkás családba született fiatal kémiai tanulmányai után, 1958-ban lépett a jezsuita rendbe, ahol tanulmányai után novícius mester, teológia professzor, egyetemi rektor lett, miközben környezetének ismert „lelki vezetőjévé” vált.

Forrai Tamás Gergely rámutatott: Jorge Mario Bergogliónak Argentínában a katonai junta uralmának vége felé, egy nagyon nehéz időszakában kellett összetartani provinciálisként a szerzetesrendet, s a diktatúra bukása után, egy meghasonlott, szétesett társadalomban dolgozott a kiengesztelődésért és megbékélésért. Az argentin püspöki kar elnökeként ő nevéhez kapcsolódik a nemzeti megbékélést kérő bocsánatkérés mindazért, ahol az egyház nem állt ki az üldözöttekért.

2001-ben lett bíboros, és a Vatikán több kongregációjában is tevékenykedett. Érdekesség és a sokoldalúságát mutatja, hogy ő a helyi keleti rítusú egyház püspöke is. Mindemellett ismerten puritán életet élt, kiköltözött a püspöki palotából egy egyszerű házba, lemondott a püspöki sofőrös kocsiról, tömegközlekedéssel jár - tette hozzá. A jezsuita tartományfőnök kiemelte: Ferenc megválasztása „talán a leginkább katolikus kontinensnek szólt”, ez pedig egyúttal várakozás a tekintetben, hogy az eddigieknél jobban meg tudják szólítani a déli félteke keresztényeit. Forrai Tamás Gergely úgy véli, az új katolikus egyházfő „egyszerű pápai stílust meghonosító ember lesz”, akinek fontos a szociális igazságosság. Véleménye szerint az új pápa magában egyesítheti majd a teológiai tudást és a lelkipásztori nyitottságot, lelki mélységet.

Beszélt arról is, hogy a mostani „viszonylag gyors pápaválasztás volt”, annak ellenére, hogy a pápai szolgálatra nem volt olyan jelölt, akit egyértelmű esélyesként emlegettek volna. Azt lehet sejteni, hogy nyolc éve Bergoglio volt az, aki a konklávén az első körben sok szavazatot kapott, de akkor visszalépett Ratzinger bíboros javára – fűzte hozzá. Kitért arra: személye jelentheti azt is, hogy most nem egyetlen szakterület tudósát akarták megválasztani a pápai tisztségre. Közölte: nagy jelentősége volt Bergoglio lelki vezetői múltjának, szociális érzékenységének, illetve annak, hogy komoly vatikáni tapasztalata van, mert az új pápának nagyon jól kell ismerni az utóbbi évszázadban sokak szerint „túl naggyá nőtt” adminisztráció vezetését is.

Közölte: Jorge Mario Bergoglio – bár Európát ismeri, hiszen Németországban doktorált –  „perifériáról” szemlélhette az egyházat. Ez azért fontos, mert a mai kor egyik egyházi kihívása az evangélium helyi kultúráknak történő megfelelő átadása. Ebben a jezsuiták már régóta úttörő szerepet játszottak, hiszen az „inkulturáció” bevezetése is az ő nevükhöz fűződik, ez az evangélium „helyi kultúrába való belegyökereztetését” jelenti, megszólítva a helyi közösségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a munkának mihamarabb teret kell adni, mert „a kereszténység növekedése miatt Európa kisebbségbe került”.

Ferenc névválasztásához kapcsolódóan úgy vélekedett: bár ezt az új pápa fogja később bizonyára kifejteni, de jezsuitaként irányt mutathatott neki a jezsuita Xavéri Szent Ferenc, aki a misszió védőszentje és az inkulturáció kimagasló alakja volt a 16. századi Indiában és Japánban. Forrai Tamás Gergely hangsúlyozta: Ferenc pápát nem lehet sem a liberális, sem a konzervatív egyházi irányvonalba besorolni, aki sokat tett a dél-amerikai egyház modernizációjáért. Ő „a kiengesztelődés és az újjáépítés embere, akinek nagyon sok hidat kell felépítenie”.