Szuromi: A konzisztóriumot is meglephette XVI. Benedek pápa döntése

Mint mondta, hogy az egyháztörténetben egyetlen olyan esetet lehet ismerni, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa. Ez 1294-ben történt, V. Celesztin pápa tett hasonló lépést, mielőtt kolostorba vonult. Annak ellenére nem tudunk erre további példákat, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv mind a mai napig lehetőséget biztosít arra, hogy a pápai hivatal lemondás útján is megüresedhet, II. János Pál pápa esetében pedig ez többször szóba került, de végül nem következett be – tette hozzá.

A PPKE rektora emlékeztetett arra: V. Celesztin korabeli lemondásának nem lett forradalmi hatása, de az bizonyos, hogy a pápai hivataltól való nem szokványos távozás felhívja a széles közvélemény figyelmét is az esetre. A 21. században, amikor az információ nagyon gyorsan terjed, egy ilyen jelentőségű eseménynek komoly visszhangja lehet, de hogy ez miként hat vissza az egyház életére, nem lehet előre megmondani – élekedett.

Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: a Kánonjogi Kódex – egyházi törvénykönyv – szól a jognyilatkozat-tételi képesség feltételeiről, ennek alapján pedig a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabad elhatározásából, külső nyomás hatása nélkül tegye azt meg, „ez ebben az esetben nyilvánvaló”, mivel a közvélemény nem sejtette, hogy hétfőn XVI. Benedek pápa tesz egy ilyen bejelentést. Ezenkívül a jogszabály nyilatkozik arról is, hogy „megfelelő módon” és nyilvánosan történjen a bejelentés, de arról nem rendelkezik, hogy ennek írásban vagy szóban kell megtörténnie, a nyilvánosság kritériumának pedig a konzisztóriumi ülés megfelel. A „megfelelő módon” feltételhez az is hozzátartozik, hogy ne legyen félreérthető a lemondás szándéka, hanem egyértelműen megfogalmazza, ez pedig ugyancsak megtörtént XVI. Benedek bejelentésével – mutatott rá.

Megemlítette, hogy a pápai lemondás hatályba lépése után elkezdődik a „sede vacante”(„üres trón”) időszaka, amelyet jelenleg a 2010-ben részlegesen módosított 1996-os apostoli konstitúció szabályoz, s ez szól a pápa megválasztásának módjáról is. A 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését, a konklávét (a szó jelentése: kulccsal összezárt) a pápai széküresedés beállta után húsz nappal meg kell kezdeni. Minden bizonnyal hamar összeülnek majd a pápaválasztó bíborosok, ami annak fényében is valószínűsíthető, hogy ma már lehet tudni a széküresedés kezdetének időpontját, ami február 28., s ez megalapozza a megfelelő előkészületek megtételét – jegyezte meg.

A PPKE rektora felhívta a figyelmet arra: a konklávé időszaka alatt a pápaválasztóknak tilos a külvilággal való mindennemű érintkezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meggyorsítását is célozza. Ebből is következik, hogy minden valószínűség szerint relatíve rövid időn belül eredményes lesz a konklávé tevékenysége. Hangsúlyozta: a konklávén nem folytathatnak kampányszerű érveléseket egyik vagy másik jelölt mellett, s ez is közrejátszik abban, hogy a pápaválasztás nem húzódik el, ugyanakkor nincsen maximális időtartama a procedúrának.

Kitért arra is, hogy a szavazatok kétharmados többségét kell elérnie egy jelöltnek az első három forduló valamelyikében ahhoz, hogy pápává válasszák, ezután egy napra felfüggeszthetik a szavazást, de azt követően is az tekintendő megválasztottnak, aki a kétharmados többséget elnyerte. A választáson XVI. Benedek maga azért nem vehet részt, mivel már betöltötte a 80. életévet, amely fölött nincs aktív szavazati joga egy bíborosnak.

A mostani szabályozás szerint az a bíboros, aki a pápai trón megüresedésekor még nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávé összehívása időpillanatában már elmúlt 80 éves, még részt vehet aktívan a pápaválasztás ülésein, tehát közülük mindenki szavazhat majd, aki február 28-ig nem tölti be ezt a korhatárt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy 80 évesnél idősebb bíborost vagy akár más – a katolikus egyházhoz tartozó – férfit válasszanak új pápává – közölte. Hozzáfűzte: Magyarországról Erdő Péter bíboros vesz részt a konklávén, míg a 80 évnél idősebb Paskai László már betöltötte azt a kort, így nem vesz részt a bíborosok pápaválasztó ülésén.

Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta: a pápai széküresedés idején a Vatikánban működő kongregációk – amelyek a civil minisztériumoknak felelnek meg (annak ellenére, hogy vezetőik szüneteltetik hivataluk gyakorlását), folyamatosan, a rendes ügymenet szintjén, megszokott módon végzik munkájukat, viszont azokat a külön felhatalmazásokat, amelyeket az előző pápa egyedi jelleggel delegált ezekre a testületekre, erre az időszakra felfüggesztik.

A legfontosabb funkciót ebben az átmeneti időszakban a bíborosi testület dékánja tölti be, vagy ha az már elérte a 80. életévet, úgy a legidősebb választásra jogosult bíboros. Ez utóbbi érvényes a jelen esetben, mivel Angelo Sodano betöltötte a 80. életévet. A bíborosi kollégiumot vezető bíboros addig vezeti a testületet, amíg az úgynevezett camerlengót meg nem választják, akinek a feladata a Szentszék anyagi javainak és jogainak a gondozása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. Emellett az államtitkárságnak is különleges felhatalmazásai vannak, ez a szervezet egyebek mellett tartja a kapcsolatot az Apostoli Szentszék nunciatúráival (nagykövetségeivel).