A vallásokkal folytatott párbeszédet sürgeti az EU-s ombudsman

A La Stampa című olasz napilap többnyelvű vallási honlapja, a Vatican Insider idézte az európai tisztségviselőt, aki kifejtette: Európában az egyik legkényesebb, tisztázásra váró téma éppen az iskolai hitoktatás. A kontinens legtöbb államában kétségtelenül nagy hangsúlyt helyeznek az ilyen jellegű oktatásra, de nem minden országban tanítanak kizárólag egy adott vallást (például a katolikust). Ezt a gyakorlatot csak néhány államban folytatják, így például Olaszországban a hitoktatás a katolikus vallás oktatását jelenti, mint ahogy Görögországban vagy Cipruson az ortodox, Törökországban pedig a muzulmán vallás alkotja a tantárgy lényegét.

Tizenkét országban több vallást ismertetnek meg a diákokkal, vagyis a keresztény, a zsidó, az iszlám és a buddhista hitet egyaránt oktatják. Sőt Svédországban, Nagy-Britanniában vagy Svájc néhány kantonjában az interkonfesszionális (felekezetközi, a felekezetek egymáshoz való viszonyára vonatkozó) ismereteket is átadják a tanulóknak. Vannak azonban olyan sokvallású országok is, ahol az egyes felekezetek jogosan várják, hogy vallásukról tanulhassanak az iskolában. Az alapvetően katolikus Németország déli részén például nem ritka, hogy az érintettek török nyelven tanulnak az iszlámról. Bulgáriában vagy Oroszországban ráadásul ugyanabban az iskolában tanítják a különböző vallásokat, így az ortodoxot és az iszlámot.

Az ombudsman szerint Európában jelenleg csak három országban – Franciaországban, Szlovéniában és Magyarországon - nem része a tantervnek a hitoktatás. Néhány államban, így Lengyelországban vagy Szlovákiában, a hitoktatás az etika tantárgy alternatívájaként jelenik meg. A vizsgált 31 európai országból 17-ben a hitoktatást állami irányítással szervezik meg, és csupán néhányban tartozik a püspökök hatáskörébe. Számos országban a hitoktatóknak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük, máshol elég, ha a pedagógus egyházi igazolást szerez.