Százéves a debreceni Püspöki Palota

Beszédében a püspök megemlítette, hogy az épület sok emléket őriz: 1912 és 1914 között a Püspöki Palota lakója volt többek között Szabó Elek (Szabó Magda író édesapja), Dienes János festőművész, Hajós Alfréd építész és Holló László festőművész. Bölcskei Gusztáv utalt arra is, hogy az épület a Kossuth tér sarkán, a Hatvan utca 1. szám alatt áll, amely arról kapta a nevét, hogy a 15. században, amikor megnyitották, mindkét oldalán harminc-harminc telket mértek ki új házak építésére.

Az 1. számú egyházi bérház elnevezése úgy született, hogy egykor ott állt Méliusz püspök rezidenciája, amelyet 1740 körül lebontottak. A környező házak közül kimagasodó épületet a helyiek kezdték el palotának nevezni – idézte fel Bölcskei Gusztáv. Az emléktábla-avatás után átadták a Püspöki Palota felújított udvarát. A Tiszántúli Református Egyházkerület 20 millió forintos beruházással újította fel a belső udvar csatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózatát, valamint burkolatát.