Hitünk váljék szerető bizalommá az egyház megújulására – egyebek mellett ez áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) körlevelében, amit a hit évének megnyitása alkalmából vasárnap minden magyarországi katolikus templomban felolvasnak a szentmiséken.
Mint azt a körlevél írja, „hitünk nem elmélet, hanem személyes találkozás Istennel, aki az egyházban él”, az egyház liturgiája és a szentségek pedig hatékonnyá teszik a hit megvallását. Erkölcsi életünk is csak akkor éri el tökéletességét, ha kapcsolatban van a hittel, a liturgiával, az imádsággal – fogalmaznak.
A püspöki konferencia hangsúlyozza: a hit éve rávilágít a gyermekek és fiatalok hitoktatásának fontosságára, a katolikus egyházi iskolák értékére és a hit ismeretében való állandó előrehaladásra. A körlevél arra buzdítja a lelkipásztorokat, hogy sorozatos előadásokban, katekézisekben ismertessék meg a katolikus hit tanításának tartalmát, és „ebből az élő hitből fakad majd a szeretetszolgálat tanúságtétele is”.
A dokumentum rámutat: „a keresztény hit (...) Isten kinyilatkoztatására adott hívő válasz. A kinyilatkoztatás az egyház igehirdetése, Szentírása, imája, szentségei, különösen is a szent eucharisztia révén jut el hozzánk, így keresztény hitünk elválaszthatatlan Jézus Krisztus egyházától”.
Emlékeztettek arra, hogy XVI. Benedek pápa 2012. október 11-től 2013. november 24-ig hirdette meg a hit évét, amelynek kezdőnapja arra utal, hogy 1962. október 11-én nyitotta meg XXIII. János pápa a II. vatikáni zsinatot. II. János Pál pápa 20 évvel ezelőtt ezen a napon adta ki a katolikus egyház katekizmusát – tették hozzá.
Megemlítik, hogy XVI. Benedek pápa A hit kapuja kezdetű apostoli levelében írja, hogy „újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét”.
A körlevél megjegyzi, XVI. Benedek pápa októberre összehívta Rómába a püspöki szinódust, amelynek a témája: Az új evangelizáció a keresztény hit továbbadása érdekében. A szinóduson a világ összes püspöki konferenciájának küldöttei vitatják meg az evangélium hirdetésének mai kihívásait, „tapasztaljuk ugyanis, hogy olyan népek körében is, ahol hosszú évszázadok vagy akár ezer év óta is jelen van a katolikus egyház, sokan vagy hitetlenek, vagy egyáltalán nem tudnak semmit Jézus Krisztusról” – állapítják meg.
Az MKPK körlevele szól arról is, hogy a keresztény vértanúk az igazságért, azaz Krisztusért adták oda az életüket. „A mi hitünk is csak Krisztusra, az igazságra épülhet, és csak a vele való élő kapcsolat adhatja meg azt a szívbéli örömet, amit sugározni tudunk a világban. De hogy a hit örömét sugározni tudjuk, először nekünk kell megújulni hitünkben” – olvasható a katolikus püspöki kar körlevelében.
A pap és a templom tisztelete alapvető erkölcsi norma – mondja a Mandinernek Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Makláry Ákost Hadházy Ákosék keddi, ferenciek terei akciójáról kérdeztük. Interjúnk.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Ha valakik így és erre a gondolatiságra akarják leváltani a jelenlegi kormányt, az több mint rémisztő! Milyen országot akar az ellenzék, Tóta W., Hadházy, Magyar Péter meg a többiek.
Nemcsak az szja- és társasági adó-emelés van terítéken a Tisza Pártnál, hanem a különböző területekre juttatott pénzek megvonása is. A vállalkozások mellett a Tisza új gazdasági agytrösztje, Kármán András a sportra és az egyházakra szánt összegeket is elvenné, szerinte ezekre túl sokat költ az állam.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
Ezzel nem számolhatott az ukrán elnök.
Ne legyenek illúzióink, Erdélyben, az erdélyi magyarság körében is megterem a gaz.
