Beer Miklós váci megyés püspök nyitotta meg a váci egyházmegyei zsinatot csütörtökön, a Hit Éve kezdetén, a II. vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulóján – közölte az egyházmegye sajtószolgálata.
Mint írták, a zsinat akár három évig is tarthat, és terveik szerint gyakorlati témákat tárgyalnak meg. Előreláthatóan minden csütörtökön találkoznak a zsinat résztvevői az esperesi kerületekben és sorra veszik az adott témaköröket. Megbeszélések után - várhatóan három év múlva – plenáris ülést tartanak, amelyen megalkotják az egyházmegyei zsinat által szorgalmazott irányelveket – tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint az előkészítő megbeszéléseken tíz témakört vitatnak meg az illetékes bizottságok előterjesztésére: evangelizáció, egyházi szolgálattevők, liturgia, katekézis, a plébániai közösség, család, sajátos ellátást igénylő csoportok, az egyházmegye struktúrája, anyagi javak, illetve „jelenlétünk a világban”. A bizottságokat papok vezetik, de azokban az adott területen az egyházmegyében dolgozó világi szakemberek is részt vesznek.
A váci egyházmegye közlése szerint Beer Miklós megyés püspök a megnyitó szentmise után elmondta: a gyakorlati kérdések között azt is meg akarják tárgyalni, hogyan alakuljon át a liturgikus gyakorlat, mivel a paphiány miatt egyre több helyen szükséges, hogy szentmise helyett igeliturgia legyen, amit felszentelt házas diakónusok vagy felavatott akolitusok tartanak. A több települést ellátó papok ugyanis nem tudnak minden alkalommal, minden vasárnap az összes templomban szentmisét bemutatni – jegyezte meg.
A megnyitó szentmisén a váci székesegyházban, amelyen a több száz hívő mellett az egyházmegye csaknem összes papja részt vett, Beer Miklós homíliájában azt mondta a zsinat lényegéről: „(...) ezen a zsinati megnyitón, később pedig a zsinati üléseinken ahhoz kérjük a Szentlélek segítségét, hogy megértsük, hogy a hitünket a mai körülmények között hogyan tudjuk hitelesen élni” - olvasható a közleményben.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
A révfalusi hídra kifeszített felirat a politikus nyilvánosságra került mondatait idézte.
Kiderült, hol zárja a kampányt a miniszterelnök.
