A beszámolók szerint Gabriele dossziékban rendszerezte a bizalmas vatikáni dokumentumokat. A vatikáni csendőrök visszautasították a volt komornyik azon vádját, hogy bántalmazták őt. Kijelentették, hogy május 24-i letartóztatása után Gabriele a „lehető legjobb bánásmódban” részesült a vatikáni fogdában töltött hatvan nap alatt. Ennek bizonyítéka szerintük, hogy Gabriele a házi őrizetbe való helyezésekor köszönetet mondott nekik.
A lopás minősített esetével vádolt komornyik elleni per szeptember 29-én kezdődött. Az első tárgyalás 2 óra 15 percig tartott. Október 2-án a bíróság közel hat órán át hallgatta meg a tanúkat. A szintén tanúkat felsorakoztató harmadik tárgyalás 1 óra 15 percig tartott. A Corriere della Sera című konzervatív napilap szerint a vatikáni bíróság gyors üteme nem meglepő, része az egyházi joggyakorlatnak.
Az Il Fatto Quotidiano című újság vatikáni tudósítója viszont úgy véli, hogy a bíróság felületesen, rohanva ítélkezik, semmibe véve jelentős tényeket. Marco Politi kiemelte, hogy a bíróság a kúria egyetlen egy tagját sem szólította maga elé. Elképzelhetetlen, hogy Gabriele egyedül cselekedett volna - írta Politi. A La Stampa című torinói újság szerint az egész egyházat megrázó Vatileaks-botrányt nem lehet négy üléssel elintézni. Az újság aggasztónak nevezte, hogy a XVI. Benedekhez legközelebb álló laikust, aki egyértelmű, hogy „súlyos személyiségzavarban szenved”, soha senki nem ellenőrizte.