Az 131 tagú örmény törvényhozás 96 egyetértő, egy ellenző szavazattal úgy döntött, hogy felfüggeszti kapcsolatait a magyar Országgyűléssel. Edvard Nalbandján külügyminiszter szerint a magyar hatóságok „nem tudnak értelmes magyarázatot adni arra, miért változtatták meg hirtelen az ügyben éveken át képviselt álláspontjukat, miért hittek olyan könnyen az azeri hazugságnak”, és miért adták át Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak.
Az örmény törvényhozás szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el arról, hogy felfüggeszti kapcsolatait a magyar Országgyűléssel. A határozati javaslatot 96 szavazattal egy ellenében fogadta el a 131 tagú jereváni nemzetgyűlés.
A hosszúra nyúlt parlamenti vitában Edvard Nalbandján külügyminiszter azt mondta, a magyar hatóságok „nem tudnak értelmes magyarázatot adni arra, miért változtatták meg hirtelen az ügyben éveken át képviselt álláspontjukat, miért hittek olyan könnyen az azeri hazugságnak”, s adták át Azerbajdzsánnak a 2004-ben Budapesten örmény tiszttársát, Gurgen Markarjánt meggyilkoló Ramil Safarovot. A külügyminiszter felszólalása szerint a magyar kormány arra sem tud meggyőző magyarázattal szolgálni, miért cselekedett titokban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet karabahi konfliktusban közvetítő, úgynevezett minszki csoportjának társelnökei szintén az utolsó pillanatig nem tudtak a magyar-azeri alkuról – mondta.
Az örmény képviselők szerint a hivatalos magyar szerveknek tudniuk kellett arról, hogy ha átadják a gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetését töltő Safarovot, akkor kiszabadul, és ez ösztönözni fogja az etnikai alapú bűncselekmények végrehajtását az örmények ellen. Hiszen a gyilkosságot és elkövetőjét az azerbajdzsáni hatóságok rendszeresen és a legmagasabb szinten méltatták. „Az, hogy az azeri elnök megkegyelmezett az elkövetőnek, előléptette és különböző jutalmakban részesítette őt, a nemzetközi közösséggel szembeni politikai cinizmus megnyilvánulása” – hangoztatja a dokumentum.
Az örmény törvényhozás nyilatkozata megállapítja, hogy lépésével Azerbajdzsán újfent veszélybe sodorta a (dél-kaukázusi) régió biztonságát, tovább súlyosbította az örményellenes gyűlöletkeltés légkörét, és megsértette a nemzetközi jog dokumentumai által garantált emberi jogokat. „Az Azerbajdzsánban állami szinten gyökeret vert örményellenes gyűlölet újfent megerősíti azt a realitást, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság semmilyen státusban nem válhat Azerbajdzsán részévé” – hangoztatja a nyilatkozat. Az örmény parlament végül felszólít minden demokratikus értékekhez igazodó országot, hogy ítélje el a Magyarország és Azerbajdzsán között Safarov átadásáról létrejött megállapodást.
A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor.
Szentiványi István a Klubrádió műsorában elmondta a véleményét Orbán Viktor georgiai útjáról is.
Vlagyimir Putyinéknak határozott véleményük van a brüsszeli diplomáciáról.
A német kormány elítélte a történteket.
Elutasították az ellenzéki képviselők keresetét.
„Búcsúzom. A párttól és belátható időre a magyar belpolitikától és közélettől egyaránt” – írta a politikus.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
