Fogolydilemmában

„A keresztyénség ökológiailag érzékeny vallás. A többi világvallás hogy áll ehhez a kérdéshez?

A keleti vallások – gondoljunk például a reinkarnáció tanára – ciklikusan, körkörösen képzelik el a világ működését, és úgy vélik, hogy a világ tulajdonképpen az istenséggel egyenlő, minden élőlény – növény, állat, ember – az istenség részét képezi, annak emanációja, kiáradása. Szerintük az istenség mindenhol, mindenben ott van. A keleti vallások ökológiai felelősségvállalását alapvetően tehát ez a szemlélet, illetve az ebből következő óvatosság és tisztelet motiválja. A keresztyén szemlélet más: a Biblia világképe szerint a világnak kezdete és vége van. Tehát egy egyszeri, megismételhetetlen dolog, amit – ha a vízözön történetére gondolunk – még Isten sem pusztított el, pedig lett volna rá oka. Szerintünk a világ nem egyenlő Istennel, hanem Isten teremtménye. A semmiből hozta létre, és az emberre bízta. Ez óriási felelősséget ró ránk, hiszen vigyáznunk kell arra az ajándékra, amelyet Istentől kaptunk, és ami az alkotója számára is rendkívül fontos. A mi ökológiai felelősségvállalásunk tehát ennek felismeréséből fakadhat, és ez a felismerés egyre több európai keresztyén közösségre jellemző. A félreértése pedig, miszerint szabadon kizsákmányolhatjuk a ránk bízott világot, beláthatatlan következményekhez vezethet.

A keresztyén gondolkodás, a keresztyén szemléletmód lenne a felelős azért is, hogy mára ide jutott a világ?

Lynn White ökológus ezt állítja, és a korábbi, töretlen fejlődésbe vetett vak hit és a természet feletti rosszul értelmezett uralom miatt van igazság abban, amit mond. Viszont azt is ki kell mondanunk, hogy éppen ennek a felelősségnek kell arra ösztönöznie minket, hogy másoknál többet tegyünk az ökotudatos gondolkodás terjesztéséért.

A keresztyén egyházak ott voltak Rióban? Jelen tudnak lenni az ilyen konferenciákon?

Igen, az Egyházak Világtanácsának delegációja is jelen volt a konferencián, képviselői az ökológiai igazságosságot hangsúlyozták. Ám az egyházi küldöttség számára is csalódás volt az eredménytelenség. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, be kell látnunk: nincs akkora szavunk, hogy valódi befolyásunk lehetne ezekre a globális folyamatokra, viszont amit lehet, meg kell tennünk.”