1967-ben lépett elő Nicolae Ceaușescu Románia első számú vezetőjévé
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
Ellenfelünk kínos helyzetén persze mulathatunk – nagy lecke ez számára és pártja számára az élettől. De igazi örömre koránt sincs okunk.
„Mi van azokkal, akik zsidóságuk miatti üldöztetésük vagy felmenőik szenvedései következtében zsidóságukra haragszanak, azt gyűlölik, és nem azokat, akik e szenvedéseket okozták? Mi van azokkal, akik zsidóként hülye vicceket sütnek el, vagy hallgatnak végig zsidókról vagy más kisebbségiekről?
Mi van azokkal, akik szigorú objektivitást igyekeznek magukra erőltetni, hogy ne derüljön ki mivoltuk, és ezt erősen túlkompenzálva, bírálják a zsidókat és Izraelt? Mi van azokkal, akik a szabad identitásválasztás nevében, zsidó származásuk ellenére égbekiáltó bűnnek vélik, ha más zsidónak nevezi őket, de minden más kisebbségért tűzbe mennének? (...)
A zsidóság továbbra is inkább stigma, mint megismert és megbecsült vallás, kultúra és nép. Ez az antiszemitizmus és az asszimiláció közös hagyománya. A lelepleződés fölötti kandi örömöt követően nem kellene elgondolkodni ezen is? Vagy tényleg az volna az asszimiláció beteljesedése, amikor már az antiszemiták is zsidók?”