Az Európai Központi Bank szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.
Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire, nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével.
A tranzakciós illeték „bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények (...) vonzerejének befolyásolása révén” – állapította meg az EKB, hozzátéve, hogy az MNB „nem kereskedelmi jogalany”, és a pénzügyi tranzakciós illeték terhét „nem háríthatja át minden további nélkül az ügyfeleire”, hiszen intézkedéseit kizárólag „monetáris politikai szerepkörének (..) kell vezérelnie”, és nem lehet tekintettel a kereskedelmi bankoknál érvényesülő szempontokra.
Az illeték továbbá befolyásolja az MNB legfőbb feladata, az árstabilitás megteremtését „legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét” – tették hozzá. Az EKB szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire „az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozását” szolgáló eszköz létrehozásának is tekinthető, „ennélfogva az MNB részéről a pénzügyi tranzakciós illetéknek az állam részére való megfizetése nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem”.
Az MNB-től függetlenül a pénzügyi tranzakciós adó „más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is”, mert növeli a tőke költségét, hiszen „az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival”. Az illeték torzulásokat okozhat azért is, mert növeli az ügyleti költségeket, ennek révén szűkülhet a pénzpiaci likviditás, és csökkenhet a hozzáférés a pénzpiaci finanszírozáshoz. Az illeték továbbá „adócsalásra és/vagy adókikerülésre” ösztönözhet, mindezek az elemek pedig „többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba” – áll az EKB alelnöke, Vitor Constáncio által jegyzett dokumentumban.
Az EKB szakvéleményében kiemelte, hogy a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének, és kifejtette, hogy a „kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, amely lehetővé tette volna az EKB-val a megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását”.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
