Magyar Péter bebizonyította: Gyurcsánnyal és Sorossal áll egy oldalon
Mint ismert: a Tisza-párt elnöke támogatja, hogy azonos nemű szülők gyereket fogadjanak örökbe.
Az Országgyűlés által tárgyalt új büntető törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét az emberi jogi szervezetek közös javaslata szerint.
Emberi jogi szervezetek közös javaslata szerint az Országgyűlés által tárgyalt új büntető törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét – közölték a szervezetek szerdán az MTI-vel. Az öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményében az olvasható, hogy az új Btk.-ban egy védett csoporthoz kötődő tárgy megrongálását is a megfelelő szigorral kellene szankcionálni, ha azt előítéletes indítékkal teszik.
A közleményben példaként a Duna-parti mártíremlékmű és a nagykanizsai romák lakta házak elmúlt hetekben történt megrongálását említették. A szervezetek komoly hiányosságnak nevezték, hogy a jog nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.
A problémakörrel aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat – fűzték hozzá. A közlemény szerint a gyűlölet-bűncselekmény az, ha az elkövetőt előítélet motiválja, támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.