Olvasói levélben válaszolt a The Washington Postban a magyarországi médiaszabadsággal kapcsolatos vádakra washingtoni nagykövet.
Szapáry György a Washington Postban pénteken megjelent levelében emlékeztetett: Mark Palmer, Haraszti Miklós és Charles Gati február 27-i, Szabad hangot Magyarországnak című publicisztikájában azt állította, a médiaszabadság Magyarországon annyira korlátozott, hogy az egyensúly visszaállítása érdekében újra kellene indítani a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását. Szapáry szerint a magyar média éppen oly változatos mint valaha, és bővelkedik az ellenzéki hangokban. A szerzők az állították, hogy a CNN-t kormányzati nyomás miatt ejtette az egyik legnagyobb kábelszolgáltató. de a nagykövet felidézi, hogy a Deutsche Telekom által birtokolt cég felső vezetése azt mondta, hogy ez tisztán pénzügyi döntés volt.
A washingtoni nagykövet hangsúlyozza: a Klubrádió a frekvenciáinak egyikét egy átlátható pályázaton vesztette el, miután kevesebb pénz ajánlott fel mint versenytársai. Az ügy a bíróság előtt van, és a rádióadó továbbra is működik
„A szerzők emellett hihetetlen módon magyarországi diktatúráról és az Egyesült Államok ellen irányuló támadásokról beszéltek. Vajon képviselné-e egy ilyen ország az amerikai érdekeket Líbiában és megmentene-e két amerikai újságírót Moammer Kadhafi börtönéből? Emelne-e szobrot Ronald Reagannek és felállítana-e egy intézetet, amelyet a néhai amerikai képviselő, Tom Lantos életének és munkásságának, valamint az emberi jogok terjesztésének szentel? Vajon a parlamentje belefoglaltatná-e a Nyugat alapvető értékeit a nemzet új Alaptörvényébe? A mostani magyar kormány mindezt megtette” – emlékeztet Szapáry, aki szerint a magyar valóság hamis színben való feltüntetése a Jobbikon kívül senkinek sem használ. A magyar baloldal majdnem csődbe juttatta az országot, szavazóik mélyen kiábrándultak, és szélsőségesség elleni védőgátul a jelenlegi demokrata, konzervatív kormány szolgál.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Óriási lehetőség kapujában áll hazánk.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
Magyarország új szintre lépett az űrversenyben: a 4iG 33 milliárd forinttal száll be egy vezető amerikai űripari vállalatba, ami nemcsak üzletileg, hanem geopolitikailag is mérföldkőnek számít.
Marco Rubio külügyminiszter bejelentése új korszakot nyithat a szólásszabadság körüli globális vitában – Washington szerint a külföldi cenzúra többé nem marad következmények nélkül.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
A korábbi amerikai elnök Oroszországot a Nyugat részének nevezte, Putyin pedig sérelmezte, hogy mégis ki vannak rekesztve a NATO-ból – és ez csak a jéghegy csúcsa a nyilvánosságra került dokumentumban.
