A drogokat nem lehet úgy kiretusálni, mint Lomnicit

„Képmutatásért nem kell a szomszédba menniük a kereszténydemokratáknak: a dohánypárti lobbizás után most a drogfogyasztás büntetésének szigorítását szorgalmazzák. Miért? Mert nő a drogfogysztás. Ez kábé olyan, mint amikor Virág elvtárs a nemzetközi helyzet fokozódására hivatkozott. Ha egy picit áttekintenék az elmúlt húsz év drogfogyasztási adatait, akkor látnák, hogy kevés olyan időszak volt, amikor ne nőtt volna, gyorsabban vagy lassabban. Mi több, nőtt az még azután is, hogy az első Fidesz-kormány 98-ban szigorított a szabályozáson, ellenben a 2003-as enyhítés után meg stagnált. Az egész szigorítósdi egy nagy humbuk, amit ki lehet tenni a kirakatba.

A drogokat nem lehet kiretusálni a képből, mint Lomnicit a közhiradóból. A drogpiacot az állandó kereslet tartja fenn a nyugtató, pörgető és hallucinogén szerek iránt. Mondhatni, a drogpiac együtt lélegzik a budapesti éjszakával. Le kell számolni a nebulókat az iskola előtt beetető dílerek sztereotípiájával: a statisztikák szerint a túlnyomó többség a barátaitól szerzi be a drogokat, és nem egy ballonkabátos díler eteti be az utcán színes cukorkákkal. A fiatalokat nem a szigorúbb paragrafusok, nem a több rendőr és több börtön fogja megvédeni a drogoktól – hanem az, ha problémáikkal van hová fordulniuk.

Erre pedig sajnos egyre kisebb az esély, ugyanis a kormányzat jelentősen lefaragta a segítő szervezetek költségvetési támogatását, így most kevevesebb szociális munkás, pszichológus és kortárs segítő állhat rendelkezésre az utcán vagy az iskolában, ha valóban baj van, és kevesebb steril tűt osztanak ki a lakótelepeken, hogy megelőzzék a fertőző betegségek terjedését. Ha már a dohányzás visszaszorításának sürgetésében nem jártatok elöl, kedves ikszesek, bizonyára Istennek tetsző dolog lenne, ha inkább a segítő szervezetek támogatására ösztönöznétek a kormányzatot.”