Sarkalatos törvényekről tárgyalnak

Szerdán befejeződik a 2012-es költségvetés harmincórás általános vitája. A népszavazási törvényről is döntenek: a referendumok érvényességéhez az összes – nagyjából nyolcmillió – választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen. Megszűnik a véleménynyilvánító népszavazás. 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli a referendumot, míg az államfő, a kormány vagy 100 ezer választó kezdeményezésére elrendelheti.

A parlament szerdán általános vitát folytat a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról is, amely rögzítené, hogy – a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában felsorolt – emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.

Csütörtökön az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről vitáznak a képviselők. Elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül. A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. A bírákat háromévenként egy évre – hozzájárulásuk nélkül – másik szolgálati helyre lehetne kirendelni. Az ügyészségi törvény tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. A büntetőeljárási törvény alapján kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Pénteken a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről folytat hatórás általános vitát a Ház. A javaslat alapján központi számlára kerülnének a bírságbevételek, a közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordítana, mint idén, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezne meg. Ugyanakkor nemcsak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kellene földvédelmi járulékot fizetni a következő évtől.