Egy orosz balerina okozhatta a brit csapatok II. világháborús norvégiai kudarcát. A brit elhárítás eddig titkosan kezelt aktái szerint a fiatal nő miatt volt sikertelen a megszállt Norvégia visszafoglalása.
Hitler 1940 tavaszán a svéd acél utánpótlási vonalának biztosítására szemelte ki Norvégiát, melyet gyakorlatilag egyetlen nap alatt sikerült elfoglalnia. A brit csapatok visszafoglalták Narvik városát, de a hadművelet végül kudarcot vallott: az MI5 katonai elhárítás titkosítás alól feloldott aktái szerint egy orosz származású Marina Lee nevű balerinának köszönhetően.
Az elhárítás adatai szerint Marina 1917-ben menekült el Oroszországból, miután a forradalom idején a bolsevikok megölték a szüleit. A fiatal művész Oslóban telepedett le, ahol egy balettintézetet működtetett, később pedig a német katonai hírszerzésnek sikerült beszerveznie. Többek között az volt a feladata, hogy a szövetséges csapatok főhadiszállásáról megszerezze a Norvégia felszabadítására kidolgozott terveket.
Az aktákból kiderül: a kémnő szépségének és páratlan intelligenciának köszönhetően szinte mindenhová képes volt bejutni, hogy információkat szerezzen. A balerina szerepét csak a lebukott ügynökök vallomásaiból ismerhette meg a brit hírszerzés, és bár a háború után körözést is kiadtak ellene, Marina nem került elő. A brit haderő norvég kudarca a konzervatív kormány és Neville Chamberlain brit miniszterelnök távozásához vezetett, az új kormányfő pedig Winston Churchill lett.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
