Így álltak be a „független” lapok Kamala Harris mögé
Az Economisttól a New York Times-on át a Rolling Stone-ig: angolszász újságok tucatjai álltak be nyíltan a demokrata jelölt mögé az amerikai elnökválasztáson.
A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezet jelenlegi formájában jórészt megfelel az európai audiovizuális médiairányelvnek - mondta Bayer Judit médiajogász pénteken az MTI-nek.
Június 11-én Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselők egy öt elemből álló médiacsomagot nyújtottak be a parlamentnek, s ezek közül az intézményi változtatást célzó négy előterjesztésről az Országgyűlés már a jövő héten dönt. A Fidesz a múlt héten jelentette be, hogy a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitáját ugyan még a nyári ülésszakban le szeretnék folytatni, ám a javaslatról csak a nyári társadalmi egyeztetést követően, az őszi ülésszakban szavaznának. A kormánypárt szerdán tíz bizottsági módosító indítványt is beterjesztett az országgyűlés elé.
Bayer Judit médiajogász az MTI-n rámutatott, hogy az időközben beérkezett módosító javaslatok mindegyike helyes irányban változtat a tervezeten, ám ezek szerinte számos helyen még pontosításra szorulnak. „A sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó fideszes törvényjavaslattal szembeni legsúlyosabb kritikákat semlegesítik azok a módosító indítványok, amelyeket szerdán terjesztettek a parlament elé” - mondta az MTI-nek csütörtökön Koltay András egyetemi oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált tagja.
A Fidesz médiaalkotmányának nevezett tervezet legkülönfélébb részeit érte kritika az elmúlt napokban: ilyen az úgynevezett platformsemleges szabályozás, vagyis az, hogy a nyomtatott, az elektronikus sajtóra és az online médiára is ugyanazok a törvények vonatkoznának.
Bayer Judit szerint üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi: magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény által az időszaki lapoknak előírt bejelentés. Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így nincs helye a joganyagban. Bayer Judit elmondta: a legnagyobb kérdés, hogy ha a sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról szóló többi indítványt.
A tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog - mutatott rá Koltay András. Ugyanakkor az online sajtótermékekre továbbra is kiterjed a hatálya - ez szintén nem újdonság, hiszen megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal - fűzte hozzá. Bayer Judit szerint ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív, kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak: például az újságírók határozottabb védelme.
Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996. évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene váltania.