A demokrácia letéteményese néhány bizottsági helyért okosban bizniszel egy kicsit a fasiszta csőcselékkel.
Azt hiszem, Lendvai Ildikó a posztkommunizmus botoxolt Talleyrandja. Az MSZP-ről régóta tudjuk, hogy nem elvek, hanem kizárólag rövid és hosszútávú érdekek mentén politizál. Nem ezzel van a gond, hanem a butasággal. Amikor hónapokon keresztül a barna eső rémét festik a falra, amikor egy tisztességes angyalföldi nyugdíjas már nem mer kimenni az utcára, akkor le tudnak ülni tárgyalni a szélsőjobbal néhány bizottsági szék érdekében.
Ez minimum röhejes, igaz, a Jobbikon és az Emeszpén egy ideje már csak röhögni szokás. Hol marad így a hitelesség újraépítése? Hol marad így a baloldali megújulás? Nem véletlenül lépett ki a Krausz Tomi sem!