Az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), illetve az Újítsuk Meg Európát képviselőcsoport megrendelt egy tanulmányt, amelynek a szerzői a Road to EU Climate Neutrality by 2050 (a 2050-re klímasemleges EU-hoz vezető út) címet adták. A vizsgálat folyamán két államra, Hollandiára és Csehországra konkrét számításokat végeztek, hogy mi történne, ha a 2050-ben jelentkező energiaigényüket teljes egészében szél- és napenergiával, illetve atomenergiával elégítenék ki. Más kérdések mellett két fő jellemzőt számítottak ki mindkét országra, az egyik az erőművek által elfoglalt terület, a másik az energia költsége. Konkrét példákat mutattak be a felmerülő költségek összetevőire – hogy miképp érinti a megújulók arányának változása a ráfordításokat –, valamint az egyes megoldások előnyeire és hátrányaira.
Óriási területi igény
A számításaik azt mutatják, hogy a jelentős területi igények miatt a klímasemlegesség szél- és naperőművekkel való megoldása megvalósíthatatlan. Hollandia esetében a 2050-ben szükséges 3000 petajoule (1 petajoule = 1 billiárd joule) energia nap- és szélerőművekkel való megtermeléséhez, a kalkuláció bizonytalanságát beszámítva, 24–68 ezer négyzetkilométernyi terület kell, ami az ország 42 ezer négyzetkilométerének minimum a bő fele, de akár a másfélszerese is lehet. Az ugyanezt az energiaigényt kielégítő atomerőmű viszont mindössze 120 négyzetkilométert igényelne. Csehországnak 2050-ben 1800 petajoule energiára lesz szüksége, amelynek a megtermeléséhez 15–44 ezer négyzetkilométer szükséges, ami az ország 79 ezer négyzetkilométeres területének a 19–55 százaléka. Az ugyanezt az energiaigényt kielégítő atomerőmű 269 négyzetkilométert igényelne.