|Győrffy Ákos|
Lovász Irén tudományos pályára készült, etnográfusnak tanult, mégis énekesként vált ismertté. Ez az ismertség leginkább az 1995-ben megjelent Világfa című lemezének köszönhető. Ezt a lemezt az eredetileg szintén etnográfus Hortobágyi Lászlóval készítette, aki a kísérleti-világzenei színtér nemzetközileg is magasan jegyzett képviselője. A Világfa külföldön is sikeresnek bizonyult, számos listán ért el előkelő helyezést. Ettől kezdve Lovász Irén elsősorban a zenére, az éneklésre koncentrált, amit csak megköszönhetünk neki, mert az általa képviselt zenei világ Magyarországon és a nagyvilágban is valóban unikális. Amit ő művel, nem sorolható be egyetlen kategóriába sem. Egyszerre népdalénekes és kísérletező művész, tágas világban mozog. Ami viszont állandó benne, az a kérlelhetetlen törekvése az autentikus megszólalásra. Nem ódzkodik az elektronikus zenei eszközök finoman adagolt használatától, egyáltalán nem merevül bele a rosszul értelmezett hagyománytiszteletbe. Mondhatnánk azt is, hogy amit és ahogy játszik, az világzene, de ez a kifejezés annyira olcsóvá vált az utóbbi időben, hogy félve írom le. Pedig Lovász Irén a szó szoros értelmében valóban világzenét játszik. Olyan regisztereket rezegtet, amelyek messze túlmutatnak a lokális zenei rétegeken. Úgy autentikusan magyar, hogy közben univerzális. Ez a lehető legjobb keverék. Még 2006-ban kezdett bele a Gyógyító Hangok zenei sorozatba, s ennek a sorozatnak a záródarabja jelent meg nemrég Gyógyító hang címmel. Hántsuk le nyugodtan a cím esetleges rosszízű felhangjait. Nincs itt semmiféle olcsó ezotéria. Ami viszont van, az a zene eredeti, gyógyító és spirituális funkciójának magas rendű megidézése. Régi magyar népdalok és egyházi énekek szólalnak meg csodás atmoszférákban, kiváló hangszerelésben. A közreműködők listája impozáns. Elég, ha csak Lukács Miklóst, Lantos Zoltánt vagy a kiváló fiatal énekesnőt, Дevát említem. Ez a lemez tényleg gyógyír a léleknek, egyszerre kikapcsolja és felemeli hallgatóját.
(Lovász Irén: Gyógyító hang. Siren Voices, 2023)
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Szokás egy-egy legendának a mélyére ásni, elveszni múltjának részleteiben, de 10 000 év alatt birodalmak omlanak össze, így elég ritka, hogy ennyire messze utazzunk vissza az időben.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
A régi-új amerikai elnök megjelölte a végső határidőt.
A magyar labdarúgó és egykori csapattársa most ellenfelekként találkoztak az Anfielden, de barátságuk láthatóan töretlen.
