Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Tényfeltáró látogatásra érkezett a héten hazánkba az Európai Parlament költségvetési ellenőrzésért felelős szakbizottságának delegációja. A túlmozgásos, a jövő évi EP-választás előtti izgalomban a helyét kereső uniós intézmény újabb kommunikációs látványakciójáról van szó, mely azonban túlmutat önnön jelentőségén. Nézzük, mi is a háromnapos látogatás mögött meghúzódó politikai szándék, mi volt a valódi cél!
Nekünk, magyaroknak nem ismeretlen a „tényfeltáró” missziók intézménye. Megtapasztaltuk az utóbbi bő évtizedben, hogy az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának számos formája van azokkal a tagállamokkal szemben, melyek nemzeti érdekeiket helyezik előtérbe az uniós viták során. A szembenállás gyökere az, hogy milyen irányt vegyen az európai projekt: az EP megkérdőjelezhetetlenül a föderalizmus, az európai egyesült államok híve, hazánk viszont a nemzetállamok Európájában képzeli el az uniós integráció jövőjét, melyben a döntő szó a demokratikusan megválasztott tagállami kormányoké. Az EP eszköztárába éppúgy beletartozik a „magyar kérdés” plenáris vitára tűzése, a teli torokból jövő alaptalan vádaskodás a parlament plénumán, mint a hazánkat elítélő, három-négy évenként elfogadott parlamenti jelentések sora. Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield. Van már gyakorlata a brüsszeli politikának a neki nem tetsző tagállami kormányok megbélyegzésében, szőnyeg szélére állítási kísérletében.