Lent

A negatív. Alapszinten elketyeg, de fizikai fájdalmat érez, ha aktívabb munkára akarod bírni. A jóságos, békés külső rutinos bekkelőt, dörzsölt rókát takar. Mindent és mindenkit túlél. „Így szoktuk”, „mindegy” – ez a két kedvenc szavajárása. Nyíltan nem konfrontálódik, de berzenkedik és középhangosan hőbörög, ha nem tetszik neki valami. Igazolja az összes szélsőséges sztereotípiát a közigazgatással kapcsolatban. Maga a megtestesült nihil, bár privát bizniszekre azért mindig jut ideje, és helyzettől függően jelentget is rólad. A fiókjában mindig van nasi, híreket nem nagyon olvas, de a pletykákkal képben van. Mivel ő van a legrégebben a házban, senki nem mer hozzányúlni, még akkor sem, ha néha hatalmas hibákat követ el.

Az alibista. Nem feltétlenül tehetségtelen, de rendkívül lusta. Jelenlegi munkahelyére úgy érkezett, hogy a szomszédban lakik, és egy nap benézett, hogy van-e felvétel. Volt. Mivel sokáig senki nem adott neki munkát, különféle álfeladatokat talált ki magának, és ma már csak ezek férnek el a komfortzónájában. Minden nagyobb munka elől táppénzre vagy más távollétbe menekül. Tökélyre fejlesztette az inproduktív önfoglalkoztatást. Minden feladatra tripla annyi időt számol, hogy kevesebb férjen be. Még kevésbé konfrontatív, mint a negatív kolléga: ismeri azokat a beugrókat a folyosón, ahol elkerülhet téged és bármi szembejövő veszélyt. Mindennap tizenegy óra körül indul ebédelni, előtte és utána elmerül a kis világában, nem túl sok dolog érdekli. Intrikában nem vesz részt, ez nagy erénye, azonban a csendes szabotázs nem áll tőle távol.