Bosszantó politikusi privilégium? Mutatjuk, milyen ügyekben függesztik fel a mentelmi jogot

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban

Az előző parlamenti ciklusban 39 alkalommal nyújtott be indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére az illetékes parlamenti bizottság, a legutóbbi választás óta eltelt egy évben pedig már 15 mentelmi ügy volt, illetve van napirenden. Azt, hogy mit is jelent a jogintézmény, ifjabb Balsai István ügyvéd segítségével néhány magyar politikus ügyén keresztül mutatjuk be.

Rómától az Alaptörvényig

Polt Péter legfőbb ügyész doktori értekezésében azt írja, a mentelmi jog eredete a Római Birodalomig nyúlik vissza. Az elődjének számító szabályozás célja az volt, hogy a néptribunusok befolyástól mentesen gyakorolhassák tevékenységüket. Magyarországon a 19. század óta létezik a jogintézmény. A korabeli házszabályi rendelkezések egyrészt rögzítették, hogy „amit az országgyűlési tag mint olyan a házban és a házon kívül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés éspedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik” – idézi fel ifj. Balsai István. Azt is megállapították, hogy „amit az országgyűlési tag nem mint olyan és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s a tettenérés esetét kivéve csak a ház előleges engedelmével zárathatik el”. A mentelmi jogot Magyarországon 2012 óta az Alaptörvény biztosítja, részletes szabályozását az országgyűlési törvény és a házszabály rögzíti.

Balsai elmondása szerint a mentelmi jog megteremtésének alapja a népképviselet hatékony működése szavatolásának az igénye, funkciója Magyarországon az Országgyűlés tagjai és azon keresztül az Országgyűlés függetlenségének a biztosítása. E jogi mentességnek, amely a parlamenti képviselőket a társadalom nagy részéhez képest többletjogokkal ruházza fel, két eleme van: a felelőtlenség és a sérthetetlenség.

Az első lényege, hogy a képviselő – megbízatásának ideje alatt és azt követően – bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre képviselői minőségében leadott szavazata és/vagy a megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. Balsai kiemeli, hogy mindez nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra, nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére, valamint egyes bűncselekményekre – ezek a közösség elleni uszítás, a nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása és a minősített adattal visszaélés. Mint az ügyvéd megjegyzi, a mentelmi jog leginkább a képviselők ellen indított rágalmazási és becsületsértési ügyekben érvényesül.

A sérthetetlenség pedig azt jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást és – az ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni és kényszerintézkedést alkalmazni. Itt is van kivétel: amennyiben a képviselőt bűncselekményben vagy szabálysértésben tetten érik, őrizetbe lehet venni, vagy más kényszerintézkedést lehet alkalmazni vele szemben.

A mentelmi jog a jogosultsággal bíró személy indítványára felfüggeszthető. Amennyiben egy képviselő ügyében büntetőeljárás indul, vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság hivatalból indítványozza ezt a házelnöknél. Ha egy képviselő úgy látja, hogy mentelmi jogát megsértették, köteles a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni. A házelnök továbbítja az indítványt a mentelmi bizottságnak, amely tájékoztatja az Országgyűlést és az érintett képviselőt.

A bizottság zárt ülésen mérlegeli az indítványt, majd a parlamentnek határozati javaslatot fogalmaz meg, amely az indítvány összefoglalását és a döntésre vonatkozó konkrét javaslatot tartalmazza. Végül az Országgyűlés vita nélkül szavaz, és határozatot hoz az ügyben. A döntés elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges – részletezi a jogi folyamatot ifj. Balsai István. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Ha az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogot, azzal szabad folyást enged az igazságszolgáltatásnak a képviselővel szemben. Ellenkező esetben a honatya nem vonható felelősségre az adott ügyben.

„Lemondok a mentelmi jogomról” – a politikai marketingszöveg

Mégis gyakran előfordul, hogy politikusok azt kommunikálják, mintha rajtuk múlna, hogy felfüggesztik-e az őket illető mentességet, és bíróság elé állnak-e egy adott ügyben. Ez, miként ifj. Balsai elmondja, nincs így, a képviselők legfeljebb annyit tehetnek, hogy az illetékes bizottságtól kérik, javasolja az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését. A politikusok mentelmi jogról való „lemondása” tehát nem jogi aktus. Az erre vonatkozó bejelentés jellemzően gesztus, amely elsősorban politikai marketingcélokat szolgál.

A legtöbb esetben rágalmazási, becsületsértési ügyekben induló eljárások miatt indítványozzák a mentelmi jog felfüggesztését. E területen Hadházy Ákos a rekorder: a független képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az előző ciklusban hat, a választás óta pedig egy alkalommal indítványozták, minden alkalommal rágalmazás gyanújával induló eljárás miatt. A parlament tavaly októberben ez egyik ügyben felfüggesztette a mentességét, a honatya ezzel kapcsolatban megjegyezte: harminc évig az volt a gyakorlat, hogy rágalmazási ügyekben nem adnak ki képviselőt, most pedig nem ő az első ellenzéki, aki bíróságra járhat rágalmazás miatt. Ez valóban így van, több momentumos politikus, Hajnal Miklós, Orosz Anna és Tóth Endre mentelmi jogát is azért függesztették fel, mert egy korábbi párttársuk rágalmazásért feljelentést tett ellenük.

A bizottság egyébként mind Hadházy Ákos, mind a momentumosok esetében azt javasolta, ne függesszék fel a mentelmi jogukat. Hadházy megjegyzése azért is érdekes, mert állítása szerint ő kifejezetten kérte mentessége felfüggesztését. A képviselő egyébként a napokban mentelmi jogára hivatkozva követelte, hogy ne járjanak el vele szemben a rendőrök, amikor momentumos politikusokkal együtt lebontotta a Karmelita kolostornál található építési kordont. Amennyiben cselekménye szabálysértésnek minősül, a mentelmi jog nem védi őt, hiszen ez esetben a helyszínen tartózkodó rendőrök „tetten érték”, így nemcsak jogukban áll, de kötelesek vele szemben intézkedni.

Garázdaság, rongálás, rágalmazás

Az LMP politikusa, Csárdi Antal és a Momentum egykori elnöke, Fekete-Győr András is mentelmi joga felfüggesztését kérte. Előbbi hamis magánokirat felhasználásának gyanújával indult eljárásban érintett, utóbbi ügye pedig hivatalos személy elleni erőszak gyanújával indított büntetőeljárás miatt került a parlament elé, a vádirat szerint a politikus egy tüntetésen pirotechnikai eszközt dobott – saját megfogalmazásában: ejtett – a rendőrök közé. Mindkettejük vágya teljesült, bíróság elé állhatnak a parlament döntése nyomán. A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, Novák Előd szintén kérte mentelmi joga felfüggesztését, a parlament pedig eleget tett kívánságának, így bíróság elé állhat.

Őt garázdasággal és rongálással gyanúsítják, miután a gyanú szerint 2020-ban a XI. kerületi önkormányzat épületéről letépett és a kukába dobott egy lmbtq-zászlót, 2019-ben pedig egy művelődési központban egy leszbikuscsókot ábrázoló fotót festékszóróval fújt le. Tőle mindenesetre hitelesebb, hogy maga kérte „kiadatását”, hiszen pártja politikai programjának része a mentelmi jog intézményének teljes megszüntetése, amiért személyesen is régóta kampányol.

A politikus ellen súlyos testi sértés és garázdaság gyanújával indult eljárás, miután 2018-ban az ellenzéki képviselők egy emlékezetes tüntetésen behatoltak az MTVA-székházba, és dulakodásba keveredett a biztonsági személyzettel. Varjut később garázdaságért és a választás rendjének megsértéséért elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék.

Rágalmazás és becsületsértés gyanúja miatt függesztették fel a párbeszédes Szabó Tímea mentelmi jogát. Ellene a korábbi III. kerületi polgármester, Bús Balázs tett feljelentést, mert a képviselő egy videójában pedofil bűncselekményekkel hozta összefüggésbe. Párttársa, Tordai Bence viszont megtarthatta mentelmi jogát, hiába jelentették fel ugyanilyen jogcímeken egy Hadházy Ákos Facebook-bejegyzéséhez fűzött kommentje miatt. A Jobbikból dicstelenül távozó Jakab Péternek szintén nem kell bíróságra mennie azért, mert volt párttársa, Potocskáné Kőrösi Anita feljelentette, és a fideszes Pócs János mentelmi joga is megmaradt, pedig ketten is feljelentették, mert szerintük egy bejegyzése azt sugallhatja, hogy egyiküknek köze lehet a jászsági gyerekek kívánságainak kihelyezett karácsonyi postaláda megrongálásához.

Nyitókép: Védi őket a mentelmi jog – esküt tesznek a képviselők
Fotó: MTI/Illyés Tibor