A Napóleon katonáival megütköző Báró Mecséry Dániel a huszárság történetének legendás alakja, a legkeményebb koponyájú magyarként ismert. Egy róla készült pompás portrét vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum egy bécsi árverésen.
Sal Endre írása a Mandiner hetilapban
Az 1759-ben született Mecséry Dániel azzal érdemelte ki hírnevét, hogy 1805-ben a Napóleon csapatai ellen vívott günzburgi csatában több életveszélyes fejsebet is elszenvedett, és csodával határos módon túlélte sérüléseit.
hogy feltartóztassa őket. A huszárattak végén szinte teljesen magára hagyva harcolt a csatatéren, s arasznyi méretű vérző sebekkel eszméletlenül bukott le lováról.
Tizennégy sérülést kapott, ebből kilencet a fején, amelyekből több is halálosnak tűnt. A kardcsapások két mély, 15-20 centiméter hosszú, agyvelejéig hatoló sebet ejtettek a fején, egy harmadik csapás pedig 6 centiméter hosszú és 3,5 centiméter széles csontdarabot szelt le a koponyája hátsó részéből. Jobb fülét részben levágták, és jobb alkarján is csontig hatoló súlyos sebet kapott.
A félholt Mecséryt bajtársai egy közeli faluba szállították, ahol két osztrák katonaorvos bekötözte sebeit. Életét jó fizikuma és több szerencsés véletlen együttese mentette meg.
ahol feleségével, Szirmay Teréziával élt. Utódok nélkül tért örök nyugovóra, miután előző házasságából származó egyetlen fia tízévesen, 1814-ben elhunyt. Végrendeletében koponyáját, amelyen jól láthatók súlyos sérüléseinek nyomai, a bécsi helyőrségi kórház anatómiai gyűjteményére hagyta.
A Magyar Nemzeti Múzeum által nemrég vásárolt festmény készítője a korabeli Bécs egyik legnevesebb portréfestője, ifjabb Johann Baptist Lampi, akinek apja is elismert arcképfestő volt. A félalakos képmás magyar öltözetű tábornoki díszegyenruhában, aranyszínű sujtásokkal díszített vörös dolmányban, vállra vetett fehér mentében, mellette kócsagtollforgós prémkalpaggal ábrázolja Mecséryt.
Nyakában a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki keresztjét viseli, mellkasán pedig a Polgári Arany Érdemkereszt függ sárga-fekete színű szalagon, amellyel 1815 májusában tüntette ki I. Ferenc császár a napóleoni háborúkban szerzett érdemeiért.
A festmény tehát katonai karrierje csúcsán, teljes díszben,
Mecséryről még egy portré maradt fenn, amelyet Wendelin Moosbrugger, Frigyes württembergi király udvari festője készített 1815 tavaszán. A kép Lampi portréjával azonos beállításban ábrázolja az altábornagyot, ám még a Polgári Arany Érdemkereszt nélkül. A festmény 1940-ben Mecséry felesége képmásával együtt ajándékként a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe került.
A másik pedig immár a Magyar Nemzeti Múzeumban pihen.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
A Meta újabb különös bírósági ügybe keveredett: egy teljesen ártatlan névrokon ügyvéd hónapokon át harcolt azért, hogy visszakapja fiókját.
Nem mindennapi jelenetek.
