|Kéri Gáspár|
A művészet történetét, a korstílusok alakulását, de akár az egyéni alkotói útkeresések mozgatóit számos értelmezési keret segítségével lehet vizsgálni. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megközelítési mód, amikor a mesterek és a tanítványok munkájából kibontakozó, generációk során felépülő láncolatokra fókuszálunk. Egy-egy iskola, műhely és műterem jelentőségét nemcsak a saját korukra adott reflexiók vizsgálata teszi izgalmassá, idetartozik az egyéni alkotói módszerek egymásból következő, évtizedekben, sőt akár száz években mérhető alakulása is. A fennállásának nemrég százötvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Képzőművészeti Egyetem Lián – Mester-tanítvány láncolatok címen megrendezett kiállítása e folyamatok bemutatására törekszik.
É. Kiss Piroska kurátor kiemeli, hogy a kiállítás nem művészet- és egyetemtörténeti tárlat, de a mester-tanítvány szál végigvezetésével mégiscsak képet kapunk arról az intézményről, amely másfél évszázada meghatározó pillére a magyar képzőművészetnek. A kiállítás a legfontosabb képzésekre, a kezdetektől működő festő- és szobrászképzésre, valamint a grafikára és a művészeti anatómiára fókuszálva vezet végig néhány meghatározó mester-tanítvány láncolatot. Van, ahol a politikai és szerkezeti változások ellenére szinte érintetlen idővonalat találunk – a festőknél például Székely Bertalan, Vaszary János, Hincz Gyula, Maurer Dóra, Chilf Mária és Hámori Anett, a szobrászoknál pedig Kisfaludi Strobl Zsigmond, Somogyi József, Kő Pál és Rabóczky Judit esetében. A kép- és tervezőgrafika vonalai ennél töredezettebbek, ám hasonlóképpen meghatározók, mint például Zelenák Crescencia, Molnár Kálmán, Felsmann Tamás és Lelkes László esetében. A kiállításon mindenkitől egy munka látható, az alkotások az egyetem saját gyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint maguktól az alkotóktól és leszármazottaiktól érkeztek.
(Lián – Mester-tanítvány láncolatok. A kiállítás március 23-áig tekinthető meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében)
A halál sűrű, nyelven és értelmen túli, transzcendens jelenléte nehezen ereszt. Fogva tart, de ebben a fogva tartásban nincs semmi kényszer vagy sötét színezet. Győrffy Ákos írása.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Nobel-díjas magyar író munkásságát bemutató Győrffy Ákos gondolatait nem mindenhol értették meg.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Az is izgalmasabb, mint a zenészek, akik eladták a lelküket az ördögnek. Király-Kiss Miklós írása.
Időközben Brüsszelben egyezség született a migránsok kvóta szerinti elosztásáról.
Megint csak az internet...
