Meglepően nagy érzelmeket váltott ki egy szűk két hete megjelent videó. Egy közismert és népszerű konzervatív személyiség jóvoltából több mint kétszázezren ismerték meg Júlia történetét: a győri lányét, aki a bosznia-hercegovinai Međugorjéban különleges hitélményt tapasztalt meg. Földi-Kovács Andrea videója keresztény berkeken kívül is jelentős figyelmet váltott ki, sokáig fenntartotta az érdeklődést, a videóról szóló, azt boncolgató véleményeket a Mandineren is tízezrek kattintották.
Sokakat megerősített, amit hallottak, mások kétkedve fogadták, megint mások – lelkük rajta – egy szavát sem hitték. Eközben még katolikus körökben is heves viták lángoltak fel (nem nyugszik a diabolosz sem), amelyek egy része hamar méltatlanná vált. Talán azért is mozgatott meg sokakat, amit hallottak, mert mélyen érinti egyik legalapvetőbb kérdésünket, amely valamilyen formában ott motoszkál mindannyiunkban világnézettől és gondolkodásmódtól függetlenül: tudunk-e hinni? Nem feltétlenül istenhitre gondolok, de mindenképpen olyan belső erőre, amely képes kapaszkodót nyújtani nehéz pillanatokban, és amely segít rendezni a látszólag rendezetlent.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
