Találkozás

Ilonka elveszítette a férjét. Éveken át készült a búcsúra, mert az ura az egyik súlyos betegségből a másikba esett, és nehezen tűrte az elhúzódó szenvedést. Végül egy könnyű tüdőgyulladás vitte el egy szomorú őszi napon. A halál megkönnyebbülés volt neki. De Ilonka nem tudta elengedni. Hetven évet éltek le együtt a legnagyobb boldogságban, mert összekapaszkodva minden kátyúból kikecmeregtek, és tudtak megbocsátani egymásnak.

A temetés után Ilonka bezárkózott, jóformán csak az élelmiszer-vásárlás miatt hagyta el a házat, de néha tejet és kenyeret is a gyerekek hoztak. A falak megteltek a férje bekeretezett fotóival, került a tévészekrényre és a telefonkészülék mellé, a konyhába és a spájzba, fotók függtek a szárítókötélen, az ura kedvenc helyén, a garázsban, és a fürdőszobai tükörhöz is tűzött egy cikcakkos igazolványképet.