A magyar és a szlovák cigányság közt csaknem akkora a különbség, mint az úgymond többségi magyar és szlovák között. A magyar ajkú cigányokat összeköti a közös nyelv, a kultúra és számos közös érdek is. Felvidéki magyar cigány képviselővel beszélgettünk közössége helyzetéről.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban
A többszörös kisebbségi helyzet nem egyszerű. Pláne Szlovákiában nem – mondja lapunknak Hudár Zoltán, a Szövetség párt csoltói önkormányzati képviselője, civilben magyar nyelv és irodalom, illetve történelem szakos tanár.
Saját kis kutatási központja a felvidéki cigányság történelmével foglalkozik.
„Egyrészt a megélhetés jelenti a legnagyobb nehézséget a magyar ajkú cigányság körében is, másrészt a politikai helyzet. Elvégre egyszerre kellene megegyeznünk a magyarsággal és a szlováksággal, és mindig a két szék közé esünk.” A felvidéki magyar ajkú romák elsöprő többségének anyanyelve a magyar, „küzdenek is az államnyelvvel, ez külön nehézség”, a cigány nyelvváltozatoknak pedig egyikét sem beszélik igazán.
Északon, északkeleten más a helyzet: ott akadnak a romani nyelvek valamelyikét beszélő cigányok is, de ők is keverik a szlovákkal. „Képtelenség is lenne tisztán valamelyik roma nyelvet beszélni a mindennapokban, mert Szlovákiában nincs deklaráltan cigány óvoda, iskola, a megélhetést is nehezítené, lehetetlen volna. Vannak, akik anyanyelvként a romát jelölik meg, de ez nem jelenti azt, hogy használják is.” Igaz ez arra a mintegy 100 ezer emberre is, aki így tett a 2021-es népszámlálás során.
Látszik például, hogy a magukat romának vallók aránya, mint arra Hudár rámutat, messze alatta marad a cigányság becsült lélekszámának. Előbbi 156 ezer fő – magukat elsősorban 67 ezren, másodsorban 89 ezren vallják cigánynak –, de a becsült szám ennek a háromszorosa, 450-500 ezer. A cigányság fel nem vállalásának oka a képviselő szerint részben a múltból táplálkozó félelem mindenféle összeírástól, részben pedig a kellő öntudat hiánya, hiszen másodlagos nemzetiségként jelölve is kamatoztatható lenne az érdekérvényesítésben a magas arány. Hudár Zoltán maga egyébként első nemzetiségnek a magyart, másodiknak a romát jelölte be.
Ami az öntudatot illeti: annyiban az anyanyelv határozza meg a cigányság életét is, hogy
„kevés a kiegyezési pont” a szlovákul beszélő romákkal.
„A mi problémáink hasonlók a helyben többségi magyarokéhoz: szűkebbek a lehetőségeink az anyanyelvi oktatás terén, ha bezárnak egy magyar iskolát, az nekünk is fáj. A szlovákul beszélőknek persze ez mindegy, így majdnem akkora az ellentét, mint a többségi szlovák–magyar viszonylatban” – ecseteli.
A magyar ajkú romák anyagilag általában jobb helyzetben vannak a szlovák cigányoknál, rendezettebben élnek a településeken; utóbbiak közül sokan ragadtak a hírhedt kassai Luník IX-hez hasonló telepeken, ahol a zöm szlovák ajkú, egy-két család beszél csak magyarul. A szlováktudás belépő a jobban fizető szlovák cégekhez vagy éppen a csehországi munkaerőpiacra – sok cigány ott vállal munkát, és ők jobban is élnek a többségnél, de jóval többen maradtak a telepeken. „Itt szocializálódnak, a gyerekek innen veszik a mintát, nehéz a kitörés, ha nem is lehetetlen” – mondja Hudár, utalva a szepsi táborból származó neurológus főorvosra, Rybár Nikolaszra, aki éppen magyar ajkú. De ez ritka példa. Ami pedig az iskolai – főleg középiskolai – lemorzsolódást illeti, az bizony mindkét anyanyelvű csoportot sújtja.
Egyébként izgalmas, hogy a magyar anyanyelvű romák száma 80-100 ezerre tehető, vagyis a cigányságon belül a magyarul beszélők aránya 15-20 százalék is lehet.
Mint Hudár rámutat: Gömörben, ahol a legtöbb magyar ajkú roma él, rengeteg magyarnak elkönyvelt alapiskola – kapásból tudna mondani vagy tízet – azért maradhatott fenn, mert a cigányok gyermekei töltik meg az osztálytermeket. Hozzátehetjük: az előny kölcsönös, hiszen így a magyar állam támogatásaiból is részesülhetnek a nebulók és a családjuk. „A roma szülőknek is jól jön, ha nem kell megvenni az iskolatáskát, a felszerelést, mert a magyar állam segít. Örülnek is a támogatásnak” – mutat rá.
2021-ben Grezsa István miniszteri biztos egy zömmel cigányok lakta faluban, Rimapálfalán adott át egy magyarországi forrásokból épült új óvodát a helyieknek, s kijelentette: „Ideje, hogy világosan és félreérthetetlenül kijelentsük, hogy a külhoni magyar nyelvű cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része.” Forgács István romaügyi szakértő pedig úgy fogalmazott, a cigányság felzárkóztatása elsősorban gazdasági kérdés.
Azzal Hudár Zoltán is egyetért, hogy javult a helyzet:
és a foglalkoztatók sem diszkriminálják már annyira őket, így kevesebb a munkanélküli. A képviselő úgy érzékeli, a rasszizmus, bár eltűnni nem fog soha, lecsengőben van; „próbálunk mi is és a nem romák is lépéseket tenni ezért”. Szerinte a felzárkózás szocializáció kérdése is, ezért amikor azt kérdem, mi hiányzik leginkább, a civil szervezetek hiánya mellett azt említi, hogy az oktatás terén lehetne a legtöbbet tenni.
„Nehéz sorsú magyar ajkú romáknak kellene bentlakásos iskolát alapítani itt, Gömörben, ez lökést adna nekünk” – mondja. Így nemcsak négy-öt órát lehetne foglalkozni a gyerekekkel, hanem huszonnégy órában kaphatnának az otthonitól eltérő hétköznapi mintát. „Ha elvégzi az általános iskolát, lehetne motiválni, hogy fejezze be a gimnáziumot, és aztán segíteni a főiskolai, egyetemi felvételijét, mert nagyon hiányoznak a roma értelmiségiek.” Hangsúlyozza: így, levetkőzve a rossz beidegződéseket és visszatérve köreikbe a családjukon és az egész magyar cigányságon segíthetnének.
Nyitóképen: Roma környék a Kassa külvárosában fekvő Luník IX lakótelepen. Fotó: Shutterstock
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Súlyos hibát vétettek a pozsonyi nemzeti galériában.
A külügyminiszter szerint úgy látszik, Szlovákiában is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken.
Amíg a múltunkról nem beszélhetünk szabadon, addig a jelenünk sem lehet teljes.
A kontinens legnagyobb kisebbségi szervezete szerint nem maradhat következmények nélkül a kollektív jogsértések gyakorlata.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
December 21-én egész napos műsorfolyammal zárul a közmédia idei jótékonysági kampánya. A 1358-as telefonszám hívásával vagy SMS küldésével továbbra is 500 forinttal lehet támogatni az idei kedvezményezettet.
